A kérdés cseppet nem költői, a vállalat éveket és dollármilliókat ölt abba, hogy automatizálják gyártósoraikat robottechnológiával, azonban mégis még mindig visszatérnek a humán erőforráshoz.
Az Apple a világ egyik legprofitábilisabb vállalata, és kétségkívül a technológiai úttörők is. Ettől függetlenül egyértelműen kijelenthető, hogy nem használnak automatizálást a gyártási folyamatuk legnagyobb szakaszában. Nem azért, mert nem próbálták, de talán a környezetvédelmi vonalon mozgó újrahasznosító üzemen kívül minden esetben dugába dőltek a tervek, és a vállalat végül visszatért a jól bevált emberi erőforrások használatához.
A robotika és automatizáció fantasztikus és lenyűgöző, egészen addig, amíg működik. Ha viszont valami elromlik, akkor Isten tudja mi történt.
Bourne jelenleg a Robotics Institute at Carnegie Mellon University tudományos kutatásait vezeti, de korábban dolgozott a Foxconnál is megannyi automatizációs projekten, köztük olyanokon is, amik célja Apple termékek gyártása lett volna.
A Foxconn már korábban próbálta meggyőzni a vállalatot arról, hogy bele kéne vágniuk az automatizálásba. 2012-ben maga Tim Cook is elrepült Kínába, hogy a saját szemével vizslassa meg az új kísérleti gyártósort. Amiben eredetileg robotok vágták, fényezték és részben összeszerelték volna különböző iPadeket.
Terry Guo, a Foxconn akkori vezetője arról tájékoztatta az Apple-t, hogy a gyártósorra két év leforgása alatt egy millió robotot fognak beállítani. Hét évvel később, 2019-ben a vállalat 100 000 robotot használ összesen. Arról ugyan nem született hivatalos állásfoglalás, hogy miért nem érték el a célszámokat. Leginkább az Apple elégedetlensége állhat a háttérben.
Do It Yourself
Hogy a Foxconn próbálkozásain buzdultak-e fel, vagy mindig is a kalapban volt az ötlet, de az Apple 2012-ben felhúzta a saját titkos robotika laborját alig 10 km-re az Apple Parktól. A titkos labor munkát adott egy csapatnyi automatizálási specialistának és robotikai mérnöknek, akik első sorban arra szerződtek, hogy próbálják felépíteni az iPad gyártósorát. A fő céljuk a szükséges humán erőforrás lefelezése volt, kb. 15 000 munkásra.
Mondanom sem kell, nem jött be. A legelső probléma a ragasztóval volt, vagyis nem az anyag minőségével, hanem annak precíz felvitelével. Illetve az ici-pici miniatűr csavarok használatával, amit a gépek még csak ki tudtak válogatni és be is tudtak csavarni, de arra már nem voltak képesek, hogy felismerjék, ha bármi probléma adódott a csavarozás során. Egy ember azért látja, ha mondjuk elnyalta a csavart és ezzel selejtet gyártott.
Így, 2018-ban a labor be is zárta kapuit, az általuk sikeresen kifejlesztett metódusokat viszont azóta is használják a különböző folyamatok során. Nem ez volt a vállalat legsikeresebb projektje, de egyértelműen a legnagyobb bukás sem a maga nemében.
Azt a “megtisztelő” címet, a MacBook gyártása viszi. Dollármilliókat égettek el egy gyártósoron, ami a 2015-ös MacBook szériát szerelte volna. Az automatizált sor 2014-ben kezdett működni és amellett, hogy képtelenek voltak vele gyártani, még a termék bejelentést is el kellett tolni, akkora csúszást okozott.
MacBookás
Az automatizált MacBook gyártás már túl nőtte bőven a tesztlaboros szintet. A kísérleti gyártósort az Apple el is vitte Kínába, hogy ott szereljék össze a kijelzőt, billentyűzetet és trackpadet, más néven a MacBookok top case-ének elemeit.
Az ötlet nem jött túl jól össze. Már a gyártósor futószalagjának mozgásával is gondok voltak. Amellett, hogy teljesen hektikusan működött, számtalan általa szállított alkatrész is megsérült. A selejt pedig egyik gyártónak sem barátja. Arról nem is beszélve, hogy ha valami elromlott, az automatika nem tudta pontosan megmondani mi a probléma, így önmagát javítani sem tudta, de cserébe a mérnökök sem tudták megoldani a problémát.
Persze, ha akad vállalat a világon, aki ki tud küszöbölni egy technológiai problémát, az biztosan az Apple, mégis a MacBookok gyártása során ennél sokkal alapabb gondokkal küszködtek.
A legnagyobb áthidalhatatlan gondot az jelentette, hogy a vállalat szinte minden évben változtat valamit hardveresen is, ami megköveteli, hogy az automatizáció is lekövesse a változásokat. És itt jutunk vissza az eredeti problémához. Embereket átképezni, hogy “ezt innentől oda rakják, ne pedig ide, ahogy eddig” jóval könnyebb, mint az automatizált gyártósorokat újratervezni és programozni.
Persze, az automatizálás alapvetően megoldhatna olyan problémákat, mint a munkaerő fluktuációja vagy az igen gyakran előkerülő éhbérért dolgoztatott munkások kérdése.
De a robotikai megoldásokat egyelőre dobta a vállalat és gyártási folyamatait szétosztotta különböző nagy keleti vállalatok közt, így ha az egyik csődöt mond, még mindig könnyen allokálhatók az (emberi) erőforrások a másikba.
Mert bármennyire humanitárius és zöld “az alma”, még mindig egy profitorientált vállalatról beszélünk, ahol első a tervszámok teljesítése. Bármi áron.
Forrás és borítókép: AppleInsider
