Az Apple egyik legnagyobb meglepetést okozó hardveres bejelentése az iPad Air ujjlenyomat-olvasójának áthelyezése volt a kis bekapcsológombba a készülék tetején.
Azzal, hogy levették a Touch ID-t a Főgombról már lehetővé tette, hogy a gyártó egyből egy óriás „faltól-falig” kijelzőt rakjon a készülékbe. Így ez volt az első alkalom, hogy nem csak Pro készülékek rendelkezzenek hasonló kialakítással. És lehet jó lenne ugyanezt a megoldást viszont látni az iPhone-okban is.
A Face ID 2017-es iPhone X-es bemutatkozása óta gyakorlatilag az egész termékpalettát átalakította. Az egyetlen készülék a jelenlegi kínálatban, ami még a régi Touch ID technológiával és Főgombbal operál az új iPhone SE. De ahhoz meg kell a vastag káva. Kompromisszumok, kompromisszumok mindenhol.
Aztán jött a COVID, gyakorlatilag nincs olyan nap közlekedés vagy vásárlás közben, hogy magamban ne anyáznék ahányszor be kell ütni a jelkódomat. Mondjuk még mindig jobb az eset, amióta azt felismeri a készülék, hogy maszk van rajtam és nem kell huszonhétszer „kiikszelnem” a Face ID azonosítást. Arról az apró szubjektív tényről már nem beszélve, hogy én csíptem baromira a Touch ID. Sokkal kényelmesebben működött akkor is, ha pl. a telefon csak szimplán le van téve az asztalra.
Az iPades pletykák közt szerepelt még a bemutató előtt olyan verzió is, amiben az ujjlenyomat-olvasót a kijelzőbe integrálnák. Ebbe szépen belebukott már néhány gyártó, én mindig is kételkedtem benne, hogy az Apple ezt az utat választaná. Aztán jött a bekapcsológombos Touch ID az iPad Airben.
Tanakodtunk is egy sort, hogy ez valami új lehet vagy a MacBookokból már ismert gomb technológiáját ültették volna át eggyel kisebb formába. Erre még nem jöttünk rá.
Ha a Touch ID nem is kerül be, azért akad az iPad Airnek egy-két része, amit szívesen viszontlátnánk az iPhone 12-es szériájában: mondjuk az A14 Bionic chipet…
