Az utóbbi években felgyorsultak az események a felhőalapú gaming terén, a nagy áttörés azonban még várat magára. Körképünkben bemutatjuk a legfontosabb szolgáltatókat.
A techvilág talán legcsábítóbb ideája, hogy a jövőben méregdrága hardverek nélkül, mindössze egy jó internetkapcsolattal bárki élvezheti majd a legújabb játékokat, méghozzá teljes pompájukban. Ki ne szeretne búcsút inteni a VGA-vásárlásnak, a konzolok újra és újra esedékessé váló cseréjének, az egyes generációk közötti kompatibilitási problémáknak? Elviekben ezt ígéri a játék-streaming, ahol a virtuális kalandokat nem a felhasználók saját eszközei, hanem bivalyerős távoli szerverek futtatják.
Az elképzelés ugyan még messze van attól, hogy a gaming fő csapásirányává váljon, ám az kétségtelen, hogy nagyon komoly szereplők dolgoznak ennek megváltoztatásán. Egyes szolgáltatások már évek óta élesben törik az utat, mások csak most készülnek berobbanni. Ha elvesztetted volna a fonalat, most áttekintjük a legnagyobb platformokat, kitérve a lényegi a különbségekre, az árra, és a hazai elérhetőségre is.
PlayStation Now
A Sony kifejezetten régi motorosnak számít ezen a zsenge piacon, hiszen a PS Now már 2014 januárja óta működik, felhasználóinak száma egymillió felett jár. A sikeres startban nagy szerepe volt annak, hogy a japánok ügyesen felvásárolták a játék-streaming kezdeti korszakának legfontosabb cégeit: 2012-ben a Gaikai-t, majd 2015-ben az OnLive-ot. Ezek tapasztalataira építve mára stabil szolgáltatást tudtak kiépíteni, amelynek kínálatában mára közel 700 címet érhetünk el (köztük PS2-es és PS3-as klasszikusokkal). A havi 9,99 dollárért (1 éves konstrukcióban havi 4,99 dollárért) kínált mókához ráadásul még a Sony konzolját sem kell megvennünk, a PS Now ugyanis Windows PC-ken is fut a dedikált app segítségével.
A játékok irányítása viszont igényel némi beruházást, számítógépen ugyanis csak a DualShock 4 és a DualShock 3 PlayStation-kontrollerek támogatottak. Az előfizetést követően az egyes játékokat nem kell külön megvásárolni, a listáról bármely tétel korlátlanul élvezhető, az árban benne van a multiplayer is. Az egyetlen bibi, hogy hazánk viszont nincs benne abban a 19 országban, ahol a PS Now elérhető. Előbb-utóbb valószínűleg ez is változik, ám egyelőre nincs hivatalos bővítési dátum, legutóbb tavaly gyarapodott a szerencsés államok sora.
GeForce Now
Szóval a Sony pillanatnyilag még nem foglalkozik velünk, ám a kaliforniai Nvidia szolgáltatását már a magyar közönség is élvezheti. A GeForce Now néven futó platform tesztfázisa 2015-ben indult, a nyilvános startra idén februárban került sor. Az egymillió aktív felhasználót már ez is összehozta, a játszható címek száma pedig ezer fölött van. A buliba ráadásul akár ingyenesen is beszállhatunk, így elsőre minden szépnek tűnik, ám azért akad itt néhány „de” is.
A legfontosabb talán az, hogy a GeForce Now nem ad nekünk játékokat, mivel a rendszer lényege, hogy más áruházakban (főként a Steamen) vásárolt tartalmakat képes tetszőleges rendszerekre (Windows, MacOS, Android) streamelni. A kompatibilis játékokra itt kereshetsz rá. Akik az ingyenes modellt választják, azok egyszerre maximum egyórás meneteket nyomhatnak, majd sorba kell állniuk az újabb játéklehetőségért. A havi 5 dollárért kínált prémium csomag (Founders) esetében a menetek már akár 6 óra hosszúak is lehetnek, az idő leteltével pedig az előfizetők automatikusan a sor elejéről indulhatnak tovább. Ez már nem is hangzik rosszul, ám erre a változatra kapacitás híján jelenleg nem lehet befizetni. A GeForce Now másik problémája, hogy a közelmúltban számos nagy kiadó kivonta róla a címeit, legutóbb az Xbox Game Studios, a Warner, és a Codemasters.
Google Stadia
Korábban talán egyik hasonló platform sem kapott akkora hírverést, mint a tavaly ősszel indult Google Stadia. A béta fázisban eredetileg Project Stream néven bemutatott szolgáltatás jelenleg 14 országban elérhető, melyek közé sajnos hazánk egyelőre nem került be. Ez már csak azért is nagy kár, mert a koronavírus-járványra való tekintettel a Google most két hónapos ingyenes próbaidőt biztosít azoknak, akik belekóstolnának a jövő ígéretébe. A platform használatához a kompatibilis rendszereken (Windows, MacOS, Android, Chrome OS) csak a Chrome böngésző letöltésére van szükség.
Békeidőben itt is két tagsági modell létezik: az alap, ingyenes Stadia, és a havi 9,99 dolláros Stadia Pro. Mindkettő esetében külön meg kell venni a játékokat is, ám a Pro felhasználók havonta kapnak néhány „ingyenes” címet, valamint jobb felbontást (1080p helyett 4K), és jobb hangzást (sima sztereó helyett 5.1) is. A támogatott országokban 129 dolláros exkluzív kezdőcsomagot is árusítanak 3 hónap Pro tagsággal, egy Chromecast Ultrával, ami 4K HDR-ben teszi lehetővé a TV-s játékot, valamint egy fehér Stadia kontrollerrel, amely WiFin keresztül közvetlenül a szolgáltatáshoz kapcsolódik, azaz jobb válaszidőt biztosít a hagyományos vezérlőknél.
A Google platformjának első tesztjei szerint a szolgáltatás egyáltalán nem működik rosszul. A cég hatalmas szerverkapacitásának köszönhetően a játékok futásával nincsenek gondok, a támogatott címek listája viszont egyelőre kissé szegényes. A kollekcióban jelenleg 58 tétel sorakozik, ám ezek komoly hányada még megjelenés előtt áll. Sokan nehezményezik továbbá, hogy a szolgáltatás keretében megvásárolható játékok nem igazán olcsóbbak, mint a hagyományos változataik, holott csak addig élvezhetők, amíg tart az előfizetésünk.
xCloud
Ha már a Sony és a Google is a házban van, naná, hogy a Microsoft sem akar kimaradni a buliból. Az xCloud néven futó platformjuk ugyan egyelőre csak a béta fázisnál tart, de idén már várható az elindulása. A jelenleg 15 országban, csaknem 100 címmel tesztelt szolgáltatás most még kizárólag a mobil eszközökre (telefonok, táblagépek) fókuszál, de az ígéretek szerint előbb-utóbb a PC is támogatott lesz. A platform lényege, hogy a Microsoft szerverparkjain keresztül, Xbox konzol vásárlása és a játékok letöltése nélkül futtathassuk az egyes címeket tetszőleges kütyüinken.
Ami kifejezetten ígéretes, hogy az xCloud elviekben támogatni fogja az Xbox Game Pass keretében elérhető játékok streamelését is, ami elég csábítóan hangzik, bár a szolgáltatás árazásáról még semmit sem tudunk. Az elemzők arra számítanak, hogy az xCloud hivatalos startjára az idei év végére várt Xbox Series X bemutatásával együtt kerül majd sor, de a konkrét megjelenési dátum még nem ismert. A szolgáltatásnak magyar nyelvű oldala is van, ezen a linken megtekinthető.
A játék-streaming piac legnagyobb szereplőit áttekintve elmondható, hogy a magyar közönség egyelőre még nem igazán dúskál a felhő nyújtotta lehetőségekben. Az viszont tagadhatatlan, hogy a távoli szerverekkel hajtott gaming már nagyon is létező műfaj, s az iparág legfontosabb cégei sorra jelentkeznek a saját megoldásaikkal. Azt jelenleg lehetetlen megmondani, hogy a kibontakozó háborúnak végül lesz-e egyeduralkodó győztese, de az biztos, hogy felhasználói szempontból rendkívül izgalmas évek elé nézünk, csak győzzük majd sávszélességgel…
