Ezt a kérdést – hallgatólagosan és kifejezetten – újra és újra feltették az Epic kontra Apple tárgyalás harmadik napján. A trösztellenes tárgyalás hétfőn néhány szédületes kijelentéssel kezdődött a Fortnite-ról, az ügy középpontjában álló játékról és metaverzumról.
Tegnap mindkét fél arról vitatkozott, hogy az iPhone-ok és iPadek valóban le vannak-e zárva. Ma pedig az Apple és az Epic a per egyik legnagyobb kérdésében mélyedt el: vajon ha azt mondjuk, hogy az iOS sérti a trösztellenes törvényeket, akkor minden nagyobb játékkonzol is jogellenes monopóliumnak minősül-e?
Az Apple ügyvédei a nyitóbeszéd során súlyos figyelmeztetést intéztek a Sony, a Nintendo és a Microsoft felé, mondván, hogy az üzleti modelljeik alapvetően hasonlóak. “Ha az Epic győz, más ökoszisztémák is elbuknak”– figyelmeztettek. Ma azonban az Epic a Microsoft Xbox üzletfejlesztési vezetőjét, Lori Wrightot hívta be tanúnak. Egy kérdéssorra válaszolva Wright a számítástechnikai eszközöket “speciális célú” és “általános célú” eszközökre osztotta – oly módon, hogy az iPhone-t egyértelműen az utóbbiak közé sorolta.
Az Xbox, ahogy Wright leírja, egy speciális célú eszköz. “Alapvetően egy hardvert építesz, amely egy konkrét dolog elvégzésére szolgál” – mondta a bírónak. “Az Xboxot úgy tervezték, hogy játékélményt nyújtson. Az emberek azért vesznek Xboxot, mert játszani akarnak.” Ennek eredményeként a Microsoft szigorúan ellenőrzi, hogy a felhasználók milyen tartalmakhoz férhetnek hozzá – ez egy “kurátori, testre szabott hardver/szoftver élmény”. A piac is sokkal kisebb: több tíz- vagy százmillió darabot adtak el, szemben a Windows-eszközök “milliárdjaival”. Később a nap folyamán az Epic mérnöki munkatársa, Andrew Grant is hasonló definíciót adott a játékkonzolokra általánosságban: a konzolt “egycélú szórakoztató eszköznek” nevezte.
A Windows számítógépek Wright szerint “általános célú” eszközök. “Azért veszed meg, hogy sokféle dolgot csinálj vele, és ez minden nap változik, ahogy új ötletek születnek” – mondta. “Már most is képes egy csomó dologra, és megvan a lehetősége ahhoz, hogy még egy csomó más dolgot is meg tudjon csinálni.” Ezek a platformok támogathatják a váratlan, újonnan megjelenő alkalmazásokat az emberek életének több területén, különösen akkor, ha eleve könnyű egy alkalmazást feltenni rájuk.
Wright kitért arra, hogy a felhasználók milyen különböző módon juthatnak alkalmazásokhoz a Windowson. Ide tartozik a Microsoft saját alkalmazásboltja, de a Steam, az Epic Games Store és a weboldalról történő közvetlen letöltés is. A Microsoft nemrég 12 százalékra csökkentette a Windows-alkalmazások jutalékát, hogy versenyezzen az Epickel, míg az Xbox továbbra is 30 százalékos jutalékot vesz fel. Wright szerint nem tervezik ennek az különbségnek a megváltoztatását. Ez annak ellenére van így, hogy a motorháztető alatt nincs hatalmas hardveres különbség egy Xbox és egy asztali PC között.
Wright definíciója szerint az iPhone-t nehéz másnak nevezni, mint általános célú eszköznek. (A “speciális célú” Apple-termékeket úgy jellemezte, mint például az iPod-ot.) Akár szándékosan, akár nem, Wright a különbséget az Epic egyik fő beszédtémájához kötötte: a profithoz.
Az Epic a profitot az iPhone és a konzolok közötti egyik legnagyobb különbségként írja le. Azzal érvel, hogy a konzolgyártóknak jobban kell bánniuk az alkalmazáskészítőkkel, mivel az Apple-lel ellentétben ők pénzt veszítenek a hardveren, így a fejlesztők platformra vonzására kell tervezniük. A Microsoft szempontjából pedig Wright a tanúvallomásában hangsúlyozta, hogy egyetlen Xbox-konzolt sem adtak el nyereséggel, még egy generáció életciklusának végén sem, miután a gyártási költségek csökkennek. Tehát a hardver/szoftver-élmény kurátori kialakításának része az is, hogy egy adott műfajú alkalmazás köré tervezzenek, és vonzzák azokat a fejlesztőket, akik ezt megépítik, ahelyett, hogy egyszerűen csak elszabadulnának, és megnéznék, mi történik.
A Microsoft később egy nyilatkozatban elzárkózott, mondván, hogy “a nyereség a játékeladásokból és az online szolgáltatás-előfizetésekből származik”, de ezzel nem igazán cáfolta az állítást – csak egyértelművé tette, ahogy Wright is tette, hogy az egész művelet nyereséges.
Vajon ezek a megkülönböztetések meggyőzik majd a bíróságot? Nehéz megmondani, és Yvonne Gonzalez Rogers bíró olyan kérdéseket tett fel, amelyek enyhén szkeptikusnak tűnnek az Epic konzolok és iPhone-ok közötti kemény határvonalakkal, valamint Wright “általános” és “speciális” eszközök szigorú elhatárolásával kapcsolatban.
Az Apple ügyvédje nem töltött annyi időt a pontos meghatározásokon való vitatkozással. Az Apple stratégiája inkább Wright szavahihetőségének megkérdőjelezésére épült, arra hivatkozva, hogy nem mutatta be az Apple által kért dokumentumokat. Később az ügyvéd hasonlóképpen ostorozta Grantet, amiért azon a hotfixen dolgozott, amely titokban új fizetési rendszert vezetett be a Fortnite-ba.
Az Apple azonban arra kérte Wrightot, hogy részletesen ismertesse, mennyivel zártabb az Xbox, mint a Windows, és megkérdezte, hogy támogat-e olyan dolgokat, mint a rivális játékboltok vagy a streaming szolgáltatások. (Ezt a kérdezést megzavarta az a tény, hogy a Microsoft mind a konzolokat, mind az általános játékrészlegét “Xbox”-ként említi, így PC-n is lehet “Xbox áruház” – ez a tény némi zavart okozott a keresztkérdések során.)
Miért hasznos ez az Apple számára? Nos, az Epic azzal kezdte a tárgyalást, hogy az iOS-nek jobban kellene működnie, mint a macOS-nek. Mindkét operációs rendszer viszonylagos biztonságáról és zökkenőmentességéről híres, de csak az utóbbi teszi lehetővé a szoftverek telepítését az App Store-on kívülről. Az Epic nyitóbeszédében megkérdőjelezte, hogy miért kell az Apple-nek lezárnia az iPhone-t, amikor már létrehozott egy tökéletesen működő, de nyitottabb rendszert. Wright és a Microsoft esetében azonban az Apple-nek tökéletes összehasonlítási pontja van: egy nagy számítástechnikai vállalat, amely egy nagy fekete doboz két nagyon különböző változatát kínálja.
