IThon.hu | Techben otthon vagyunk!

Gigaperben dől el a Google jövője

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium kedden beperelte a Google-t, a vád monopolhelyzettel való visszaélés a keresőpiacon. Az eljárás a legnagyobb szabású ilyen ügynek ígérkezik az USA-ban a 90-es évek óta.

Nehéz lenne vitatni a Google webes keresésben betöltött vezető szerepét, még ha a Binghez és a DuckDuckGóhoz hasonló vetélytársak jelenléte miatt monopóliumról a szó legszorosabb értelmében nem is beszélhetünk. A törvények szerint ugyanakkor a monopolhelyzettel való visszaéléshez egy cégnek nem kell ténylegesen egyedül léteznie a piacon, a törvénysértés már a vezető pozíció elérése során, illetve a piacvezetőként tanúsított viselkedéssel is megvalósulhat.

Erre hivatkozik az Amerikai Igazságügyi minisztérium, amely kedden indított perében a Google-t vádolja azzal, hogy visszaél a keresőpiacon betöltött domináns szerepével. A hatóság szerint a vállalatóriás az évek során saját magának kedvező módon alakította az érvényesülés feltételeit, valamint gondoskodott arról, hogy kizárja a potenciális vetélytársakat. Jeffrey Rosen főügyészhelyettes a per kapcsán az újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a Google ma az internet kapuja, és a versenyre nézve káros, kirekesztő gyakorlatok útján őrizte meg a hatalmát.

A Google valósággal leuralja a keresőpiacot, míg a konkurencia alig kimutatható értékeken osztozik. Forrás: Statista

Összesítésben a Google ma 90% feletti részesedéssel bír a keresők között, ami mellett a második legnépszerűbb Bing csak 2, 83%-ot, a harmadik Yahoo pedig 1,59%-ot birtokol. Az egyébként sokszereplős piacnak tehát csak egy nagyon kis szeletén osztozik a teljes konkurencia, míg a torta túlnyomó részét a Google egyedül falja fel. Az Igazságügyi Minisztérium szerint a cég a Chrome böngészővel, a hirdetési üzlettel, valamint az Androiddal egyfajta kapuőri státuszra tett szert, ami tisztességtelenül arra használ, hogy kizárja  a konkurenciát. Ezt a véleményt egyébként az EU is osztja, hasonló indokokkal az Európai Bizottság 2018-ban 5 milliárd dollárra büntette a vállalatot.

A Minisztérium úgy véli, hogy a Google jelentősen károsította a versenyt azzal, hogy megnehezítette az újabb szereplők belépését és a meglévő konkurencia erősödését a keresőpiacon. A hatóság szerint ez a magatartás végső soron még a Google szolgáltatásainak is ártott, mivel a verseny nyomásának hiányában semmi sem sarkallta a vállalatot a keresési- és hirdetési termékeik fejlesztésére.

Az amerikai fogyasztók arra kényszerülnek, hogy elfogadják a Google irányelveit, adatvédelmi gyakorlatát, és a személyes adatok felhasználását, az innovatív üzleti modellekkel jelentkező vállalatok pedig nem tudnak kilépni a cég hosszúra nyúlt árnyékából”.

–áll a peranyagban.

A Google-re nehezedő nyomást fokozhatja, hogy már az USA több államában is nyomozást indítottak a vállalat üzleti praktikáival kapcsolatban, melyek közül 11 republikánus vezetésű állam (Arkansas, Florida, Georgia, Indiana, Kentucky, Louisiana, Mississippi, Missouri, Montana, Dél-Karolina, Texas) most felperesként csatlakozott a szövetségi kormány által indított eljáráshoz. Habár a jelenlegi per szinte kizárólag a keresés témakörével foglalkozik, a minisztérium illetékesei nem zárták ki, hogy a digitális piacot feltáró vizsgálataik eredményétől függően később még újabb vádpontok is előkerülhetnek.

A Google-nél természetesen nem értenek egyet az eljárással, s azzal védekeznek, hogy a cég vezető pozíciója a fogyasztók döntésének köszönhető. „Az Igazságügyi Minisztérium mai pere mélyen elhibázott. Az emberek saját akaratukból használják a Google-t, és nem azért, mert kényszerítik őket, vagy mert nem találhatnak alternatívákat.” – írja a vállalat hivatalos közleménye.

Forrás: Nathana Reboucas/Unsplash

A per kimenetelét ezen ponton természetesen lehetetlen megjósolni, de az ügy jelentőségét illetően nem lehetnek kétségeink. Ha a Google-nek kedvező döntés születik, az a jövőben megnehezítheti az óriásvállalat üzleti gyakorlatait érintő újabb vizsgálatok elindítását. Ha viszont az állam nyer, az esetleges korlátozó intézkedések eszköztára a finomabb reguláktól akár a vállalat feldarabolásáig is terjedhet.

A hasonló ügyekről egy másik óriás, a Microsoft sokat tudna mesélni, a Windows fejlesztőjének ugyanis korábban az USA-ban és az EU-ban is felelnie kellett többek között azért, amiért az Internet Explorer és a Windows Media Player előtelepítésével egyengette a saját szoftverei útját.  Az Európai Tanács a médialejátszó miatt 2004-ben csaknem félmilliárd euróra büntette a redmondiakat, 2013-ban pedig az Internet Explorer apropóján állítottak ki egy 561 millió eurós csekket.

Forrás: Ars Technica, The Verge

Borítókép: Mitchell Luo/Unsplash

Kapcsolódó cikkeink

Végre használható lesz a Gmail iOS-es widgete

Anikó

Muszáj lesz az Apple-nek is felzárkóznia az RCS-hez

Anikó

A Google szeretne a világ legnagyobb játékplatformja lenni

Anikó