Milyen TV-t vegyek 2020-ban?

Amikor az ember elhatározza, hogy lecseréli a nappali ékességét és új TV után néz, hamar rádöbben mekkora választék, márka, mennyi méret és tulajdonság van jelen ezen a piacon. Segítünk kiigazodni a TV választási rejtelmek sötét bugyraiban!

Mikre figyeljünk?

Először is szögezzük le azokat a tulajdonságokat, jellemzőket, amiket érdemes figyelembe venni a megfelelő panel kiválasztásánál.

• Felbontás – 8K, 4K, 1080p – válasszunk ízlésünknek megfelelően, de én a 4K-t mindenképp javasolnám
• HDR szabvány – itt is már rengeteg féle van, ezért keressük azt, ami HDR10+-ot is támogatja
• Panel típus – LED, OLED, QLED és ami szem szájnak ingere, erről később beszélünk

Ma már a 4K elég széles ütemben elterjedt ahhoz, hogy megérje egy ilyen felbontású képernyőre beruházni, főleg hogy a Full HD panelek gyártását egyre inkább igyekszenek visszaszorítani a gyártók. Streaming szolgáltatók, Blu-ray lemezek többségében mind képesek 4K tartalommal ellátni a panelt, így nem érezhetjük úgy, hogy felesleges az az extra felbontás.

HDR szabványt még a technológia hajnalán legtöbb TV gyártó és tartalomgyártó létrehozott, azonban a legszélesebb körben elfogadott és egyben használt változatnak a HDR10+ számít. Érdemes még figyelni a Dolby Vision jelenlétére is, amely még részletgazdagabb képet ígér, azonban mivel nem jogdíjmentes kevésbé elterjedt.

Ezek mellett pedig szinte minden más sallang. Ne dőljünk be a különböző marketing gépezeteknek, amelyek extra tűéles felbontást, utólagos képelemzést vagy három kívánságunk teljesítését ígérik nekünk. Szintén felesleges az ívelt képernyő, kivéve ha csak és kizárólag sötét szobában az epicentrumból nézzük vagy a 3D a rendkívül alacsony felbontása miatt.

Szintén ne foglalkozzunk azzal, hogy milyen hangzást ígérnek. A modern televíziók annyira vékonyak, hogy abba fizikai képtelenség értelmes hangrendszert belepasszírozni, szóval a Dolby Atmos-t vagy 7.1-et ígérő társaik leginkább a képzeletünkben fogják megcsillantani ígéretüket. Kivétel a Bang & Olufsen Beovision Harmony-je, ott nyugodtan hihetünk a leírásnak.

Fontos a szoftver?

Alapvetően a TV-k operációs rendszerének a kérdését az autók infotainment rendszeréhez szoktam hasonlítani. Nem árt ha könnyen használható, de nem is az a legfontosabb. Többségünk a HDMI-CEC varázslatának köszönhetően szinte soha nem fog találkozni a beépített rendszer funkcióival, ennek köszönhetően ugyanis a csatlakoztatott készülékek automatikusan bekapcsolják a TV-t és átváltanak a megfelelő forrásra, ha jelet küldünk nekik saját távirányítójukkal.

Azonban ha szeretnénk minél több dolgot natívan megoldani kifejezetten fontos. Operációs rendszereknél egyébként az LG, Sony és Samsung új rendszerei már kellően megbízhatóak és pörgősek, így nem kell aggódnunk amiatt, hogy beletrafálunk egy bughalmazba.

Fontos még megemlíteni a kompatibilitást. 2020-as csúcstelevíziók többsége már képes AirPlay 2 megjelenítésre vagy Google Chromecast támogatásra, de találkozhatunk beépített Alexával is. Ezek mind hasznos és okos funkciók, azonban a döntésünket nem szabad, hogy ezek a pontok befolyásolják. Sokkal lényegesebb a panel minősége, mint egy szoftver.

LED, OLED, QLED mustra

Amikor TV-ket böngészgetünk itt érdemes betenni az első és egyben legfontosabb szűrőt. A hagyományos LED technológia jelenti a lista legalját, bár elérhető ugyan minden létező szabvány ilyen panelek esetében is,  a kép dinamikája mérföldekkel eltörpül a társaihoz képest. Ez azzal indokolható, hogy a ledek ebben az esetben folyton fényt bocsátanak ki szűrés nélkül, így a feketéből könnyen sötétszürke lesz és a színek sem a legtökéletesebb fehér alapanyaggal dolgoznak.

Hagyományos LED-es TV-k közül a Samsung TU szériát ajánlom, ami egy kellően pénztárcabarát opció, de fel van vértezve HDR technológiával, AirPlay 2, Alexa és Google Assistant támogatással is.

Aranyközépút a QLED. Bár az OLED-nél újabb technológiának számít, nem sikerült beelőznie az élharcost és sajnos egyre inkább kihaló félben van. Nevét a ledek előtti kvantumpontokkal borított filmrétegről kapta, amivel képes a legtermészetesebb fehér fényt létrehozni. Ezt pedig később átadni a különböző színeknek, megteremtve a legélethűbb színpalettát.

Viszont itt sem beszélhetünk 0 nites feketéről, így elmarad a végtelen kontrasztarány és azok a mély feketék, amiket az OLED tud nyújtani. Noha sima LED-es technológiához képest ég és föld a különbség, így személy szerint én egy QLED vagy annak új változatai mellett tenném le a voksom.

Hogy tovább bonyolítsák az életünket, az LG és a Sony is előrukkolt a maga saját QLED minőséget hozó technológiájával. Ez pedig a NanoCell az LG esetében, ami a kvantumréteget lecserélte nanorészecskékre, amik közvetlenül a panelba vannak integrálva. Tényleg jól működik, ilyen monitorom van, TV-ből pedig a NANO913NA széria mellett tenném le a voksom.

A Sony Full Array LED technológiája egy más megoldást követ, itt különböző szakaszok vannak létrehozva panelen belül így azok a képnek megfelelően állítják a fényerősséget. Tehát akár 0 nites feketét is elérhetünk egyes területeken. A kínálatból az XH95-ös tévék jelentik a csúcsot, bár az XH90-es modellek ugyanúgy kiváló választásnak bizonyulnak.

Az OLED egyértelműen a technológia csúcsa, gyönyörű feketéket, elképesztő színdinamikát és magas fényerőt kapunk. A magas árfekvést az indokolja, hogy itt minden egyes LED külön világítást ad, azaz nincs egy nagy fehér háttérvilágítás. Ennek köszönhetően minden egyes képpont úgy állítja saját maga fényerejét vagy színét, ahogy kedve tartja. Eredmény pedig tényleg döbbenetes.

Míg a NanoCellt, Full Array-t vagy a QLED-et rendkívül nehéz egymástól megkülönböztetni, addig az OLED bármelyik laikus számára kilóg a sorból. Aki ilyen TV-ben gondolkodik annak az LG W9PLA típusa az, ami minden határokat ledönt megjelenésében. Vagy aki inkább Sony párti és a panelek csúcsát szeretné nappalijában tudni, az a AG9-es szériával nem lőhet mellé.

Tehát mit érdemes vásárolni?

Ha nem szeretnénk egy kisebb vagyont a következő TV-re szánni, abban az esetben a már említett Samsung TU széria nálunk a tuti befutó. Minden tech jóságot sikerült belepasszírozniuk, amit csak elképzelhetünk, árversenyben pedig nincs párja a piacon. Nem utolsó sorban véleményem szerint a Samsung TV-k érkeznek a legszebb távirányítókkal.

A középmezőny éllovasa az LG 8600PLA széria, amely NanoCelles paneljével próbálja lehozni nekünk a csillagokat az égből pazar színtelítettségével. Google Assistant és Amazon Alexa támogatással ez is rendelkezik, emellett a széles betekintési szöge az, ami előtt érdemes tiszteletünket tenni.

És mit vennék, ha a pénz nem számítana? Sony AG9-et. Számomra a Sony mindig is egy hajszállal az LG előtt járt, ami a paneleket illeti. Tény, hogy nem annyira formabontó, mint egy LG Signature OLED TV, de én a Sony mellett tenném le a voksom. Na persze ne feledkezzünk el a Beovision Harmony-ról sem…