A Google mottója akár a “próba szerencse” is lehetne, hiszen sikeres szolgáltatásainak száma eltörpül a befuccsoltak mellett.
A sikerhez vezető útról az esetek többségében zsákutcák tömkelege ágazik le, a hirdetésekkel hatalmas vagyont felhalmozó Google pedig sportot űz abból, hogy minden ösvényt felfedezzen, hátha az egyik kanyar mögött újabb aranybányára bukkan. Így volt ez például az Android-projekttel és a YouTube felvásárlásával is, ám ezekre többtucatnyi sikertelen próbálkozás is jut.
A terméketlen ötleteket a cégóriás általában könyörtelenül beszántja, olykor a szűk, de hűséges felhasználói tábor morajló elégedetlenségével kísérve. Cody Ogden évek óta gyűjtögeti a befuccsolt kísérletek lajtromát Killed by Google nevű weboldalán, mi pedig a továbbiakban az érdekesebb tételekből szemezgetünk.
Google Answers (2002-2006)
A Google Answers egy olyan szolgáltatás volt, ahol a felhasználók kérdéseket írhattak, melyekre változó díjszabás ellenében a Google szerződéses partnereiként tevékenykedő Google Answers Kutatók feleltek. A “kutatókat” külön jelentkezési folyamat során szűrték, a rossz értékelésekkel bíró közreműködőket eltávolították. A válaszok ára 2 és 100 dollár között mozgott, amiből a Google 25%-os jutalékot vont le. A szolgáltatás nem lett átütő siker, így 2006 decemberében megszűnt, míg a Yahoo! hasonló platformja ma is működik.
Google Video Marketplace (2006-2007)
A kétezres évek közepén az Apple degeszre kereste magát az iTunes áruházzal, így a Google-nek is megjött a kedve, hogy beszálljon a televíziós műsorok digitális értékesítésébe. Az ötlet olyannyira nem vált be, hogy másfél év után fel is adták a próbálkozást. A felhasználók és a sajtó egy emailből értesülhettek a döntésről és arról is, hogy visszatérítés nincs, a megvásárolt tartalmak pedig semmilyen formában nem tekinthetők meg a továbbiakban.
Google Lively (2008)
A Google Lively egy virtuális tér volt, ahol az animált avatarokkal megszemélyesített résztvevők információkat cserélhettek egymással. A maximum húszfős csoportok egyedi klubházakat hozhattak létre, YouTube-videókkal és a Google Picasa képmegosztóból származó fotókkal díszítve a falakat. A flash-alapú platformhoz Firefox vagy Internet Explorer böngészőből lehetett hozzáférni, de csak 6 hónapig működött.
Google Audio Ads 2008-2009
A Google folyamatosan azon van, hogy új lehetőségeket tárjon fel a hirdetési piacon, e nyughatatlan kutatás különös termékeként jött létre a rövid életű Audio Ads-projekt is. A szolgáltatással lényegében a Google AdWordson keresztül lehetett AM/FM rádiós hirdetéseket feladni az Egyesült Államokban. A projekt előkészítése már 2006-ban is zajlott, de végül csak egyetlen évig működött.
Google Maps-ingatlanbazár (2009-2011)
2009 júliusától 2011 februárig bizonyos országokban (USA, Ausztália, Új-Zéland, Egyesült Királyság, Japán) elméletben arra is volt lehetőség, hogy közvetlenül a Google Mapson keresgéljünk eladó ingatlanok után. Elméletben, mert a Google végül érdeklődés hiányában szüntette meg, valójában tehát nem sok hirdető élt a funkcióval.
Google Sets (2002-2011)
Az egész szép kort megélt Google Sets egy jópofa eszköz volt, ami néhány bevitt adat alapján automatikusan létrehozott egy sorozatot hasonló elemekkel. Ebben a posztban még ma is olvasható a tömör, szemléletes leírása: a tesztelő betáplált három San Franciscó-i helyszínt, az algoritmus pedig további látványosságokkal egészítette ki a sort. A beszámolót jegyző Nancy hasznosnak találta a Sets képességeit például potenciális társszerzők, vagy jó kajáldák megtalálásában.
Google Directory (2000-2011)
A Google több mint egy évtizeden át saját címtárat is üzemeltetett, ahol 14 kategóriába pl. művészet, egészség, hírek, tudomány) sorolva igyekezett listázni az egész internetet. A 86 nyelvre lefordított szolgáltatás még a fiatalok védelmére is gondolt, válogatott kollekciót kínálva külön a gyerekeknek és a tinédzsereknek.
Google Desktop (2008-2011)
Ha már az online teret is a Google-lel fedezzük fel, miét ne akarnánk a saját gépünkön is azzal kutakodni? Legalábbis valami ilyesmire szolgált a Google Desktop, amiben a webes előzményeink és az emaileink mellett akár a fájljainkra is kereshettünk közvetlenül az asztalról Windowson, Linuxon és OS X-en egyaránt. A Gadget néven widgeteket is kínáló program 2011-ben, egy nagyobb tisztogatás keretében kapott kaszát azzal az indokkal, hogy a felhasználók a felhőalapú tárhelyek felé mozdultak el.
Jaiku (2006-2012)
A Jaiku egy finn hátterű mikroblog volt, amit néhány hónappal a Twitter előtt alapítottak, a Google pedig 2007-ben felvásárolta. Dorsey-éknak azonban jobban futott a szekér, így a keresőóriás 2009-ben önkéntesek játszóterévé fokozta le a platformot, majd 2012-ben kukázta az egész projektet.
Google Video (2005-2012)
Ma már nem sokan emlékeznek rá, de a Google-nek a YouTube 2006-os felvásárlása előtt volt egy saját videómegosztó platformja, amire 2009-ig lehetett tartalmakat feltölteni, majd 2012-ben teljesen megszűnt. A Google Video a videos.google.com-on működött, amit később egy ideig videók dedikált keresőfelületeként használt a cég.
Google SMS (2004-2013)
A Google SMS lényegében egy SMS-tudakozó volt az USA-ban és az Egyesült Királyságban. A felhasználók elküldték a kérdésüket a 466453-as telefonszámra, és olyan témákban kaphattak választ, mint például az időjárás, sporteredmények, vagy egyes szavak definíciói.
iGoogle (2005-2013)
Az iGoogle a neve ellenére nem az Apple és a Google közös szörnyszülöttje volt, hanem egy eszköz, amivel személyre szabható kezdőoldalakat készíthettünk. A 42 nyelven elérhető szolgáltatás mára szinte teljesen feledésbe merült, pedig 2007-ben még több mint 8 millióan használták. A nagy áttörés azonban elmaradt, majd idővel a bázisa is megfogyatkozott, így a Google 2013 novemberében kukázta.
Google Reader (2005-2013)
2013-ban sok kitartó mohikánt elkeserített a Google döntése, hogy érdeklődés hiányában leállítják a magyarul Google Olvasó néven ismert RSS-szolgáltatásukat. A hivatalos indoklás ellenére a lépés jól érzékelhető tiltakozáshullámot keltett, a Keep Google Reader Running nevű online petíciót például több mint 150.000-en írták alá, de a keresőóriás szívét ez sem hatotta meg.
Google+ (2011-2019)
Ahhoz képest, hogy mekkora cég és mennyi adat állt mögötte, szinte elképesztő, hogy 8 éves fennállása alatt a Google+ mennyire nem tudta elérni az emberek ingerküszöbét. Pedig a Google mindent elkövetett, hogy integrálja a platformot az összes többi szolgáltatásába. A folyamat különösen agresszív lépése volt, amikor Google+-fiókhoz kötötték a YouTube-on való kommentelést, ennek az öröksége a jelenleg is használt, Google-fiókon alapuló rendszer.
