Évek óta népszerű téma, hogy az automatizálás miként alakítja át a világot, szakértők szerint a koronavírus most új lendületet adhat a folyamatnak.
Az életünkre törő gépek gondolata nagyjából az 1984-es Terminátor óta közbeszéd tárgya, ám valójában már Karel Čapek 1921-es színdarabja, a Rossum Univerzális Robotjai is feszegette a kérdést (ezzel elterjesztve a robot kifejezést, mely a cseh „robota” szóból ered). James Cameron legendás alkotásának 1997-re jósolt népirtásából végül szerencsére nem lett semmi, ám az utóbbi években a masinák mégis támadásba lendültek, méghozzá a munkahelyeken.
Nem kell már Amerikába vagy Japánba menni ahhoz, hogy találkozzunk a fokozatosan teret hódító új személyzettel: elég csak az itthoni gyorséttermek rendelésfelvevő állomásaira, vagy az áruházak önkiszolgáló pénztáraira gondolni. Ezek végtelenül egyszerű példák, éppen ezért laikusok számára is könnyen értelmezhető jelei egy új korszaknak. Az ennél jóval összetettebb szerkezeteket igénylő robotforradalom persze még mindig kezdeti stádiumban van, ám szakértők szerint a koronavírus-járvány ebben is új helyzetet teremthet. Az ezt állító elemzők alapfelvetése az, hogy a COVID utáni világban sokkal elfogadottabbá válik a sérülékeny, akár egészségügyi kockázatot is jelentő emberi munkaerő kiváltása.
Nem pusztán a termelési, vagy üzleti folyamatok zavartalansága érdekében, hanem azért is, mert maguk az ügyfelek is jobban értékelhetik majd a kisebb rizikót jelentő gépi személyzetet. Martin Ford jövőkutató például úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy a koronavírus máris megváltoztatta a korábbi ragaszkodásunkat az emberi jelenléthez az interakciók során. Szerinte a robotok használata marketing szempontból is jó húzás lehet a pandémiát követő korszakban, mert a vásárlók díjazni fogják az olyan cégeket, melyek csökkentik az érintkezést, s ezzel az esetleges fertőzési kockázatot is. Ebben Blake Morgan, a Customer of the Future c. könyv szerzője is egyetért Forddal. A vásárlók már jobban törődnek az egészségükkel és a biztonságukkal, valamint a dolgozók biztonságával is. – felelte a BBC kérdésére.
Az egészségügyi szakértők szerint akár 2021-ig is elhúzódhat a „social distancing”, azaz az óvatos távolságtartás állapota, s belegondolva ez bizony már elég idő lehet ahhoz, hogy ne csak ideiglenesen változzon meg a hozzáállásunk az emberi interakciókhoz, ami egyben hatékonyan táplálhatja az automatizált megoldások iránti szimpátiát. A robotok piacát már az elmúlt években is bővülés jellemezte, az új vírus viszont határozott lökést adott az eladásoknak, főként a tisztító-és fertőtlenítő megoldások terén.
Az ultraibolya sugárzással fertőtlenítő gépeket gyártó dán UVD Robots például az eladásaik szárnyalásáról számolt be. Az elmúlt hetekben több száz masinát szállítottak le európai és kínai kórházaknak, de a vegyesboltok és az elvitelre dolgozó éttermek is gyakrabban használnak ilyen termékeket. Szakértők szerint a karantén után, az üzletek újranyitásával egyre több helyen találkozhatunk majd ehhez hasonló gépesített tisztítással, takarítással.
A folyamat jelen állása szerint néhány nagyobb vállalat már nyakig benne van a korábban emberek által végzett feladatok automatizálásában. A McDondald’s például már egy ideje tesztel olyan robotokat, amelyek a sütésben és az autós kiszolgálásban segédkeznek. Az Amazon és a Walmart pedig régen kutatja annak módját, hogy miként lehet a válogatás, a csomagolás, és a szállítás terhét gépi munkaerőre bízni. Kiváló példa erre a Prime Air drónos házhozszállítás.
A felgyorsult robotizálás dolgozói szempontból is pozitív hozománya lehet, hogy az alkalmazottak könnyebben megtarthatják a biztonságos távolságot a kollegáiktól, ha azok körében több a gép. Az viszont tény, hogy az automatizálás egyben fenyegető is egy sor szakmára nézve, hiszen az az állás, amit egy masina vesz át, valószínűleg soha többé nem lesz ember számára elérhető.
A robotok olcsóbb működtetése révén ugyanis hosszabb távon megtérül a váltás borsos költsége, nem beszélve arról, hogy a gépek integrálásához gyakran a hagyományos munkafolyamatot is át kell alakítani, így később bajos lehet egy hús-vér alkalmazott újbóli beiktatása.
A robotizáció azonban nem merül ki a kézzelfogható szerkezetek terjedésében, bizonyos területeken a mesterséges intelligencia is kulcsszerepet játszik. Már működő példák erre a Facebook és a YouTube által is használt megoldások, melyek az emberi moderátorok terheit csökkentik a helytelennek vélt tartalmak kiszűrésében. A koronavírus ennek a területnek is lökést adhat, a videóhívásokkal és az otthoni munkával töltött hónapok ugyanis hozzászoktatják a tömegeket ahhoz, hogy korábban személyes kontaktushoz társított tevékenységeket is képernyőn át végezzenek. A gyakorlatban ez népszerűbbé teheti például az AI által működtetett virtuális edzőket, vagy oktatókat.
Forrás: BBC
Borítókép: Unsplash
