A DARPA – Defense Advanced Research Projects Agency, azaz Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége – az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege olyan óriási fejlesztésekért felelős, mint az internet, a GPS és a lopakodó repülőgépek, az alapítás óta eltelt 62 évben nagyon hajmeresztő technikát produkált.
A Védelmi Minisztérium egyik alegységeként nem csoda, ha rendszerint „radar alatt repülnek”, így rájuk nem is olyan szabályozások vonatkoznak, mint bármilyen más piaci vállalatra. Technikailag végtelen források állnak rendelkezésükre kutatás és fejlesztés vonalon, ami lehetővé teszi, hogy hosszú távú projektekbe fektessenek azzal a reménnyel, hogy azok megtérülnek egyszer. Ha úgy tetszik, ők a katonaság innovatív kockázatitőke-befektetői.
Összegyűjtöttünk néhány érdekes projektet, amin az ügynökség dolgozott vagy akár jelenleg is dolgozik. Nyilvánvalóan a napvilágot látott projektek közel sem olyan elképesztők, mint azok, amikről halandó emberként soha az életben nem értesülhetünk. De így is szép számmal akadnak megdöbbentően jó technológiák a DARPA tárházában.
Növényevő robotok
A listánk legkevésbé árulkodó nevű projektje az Energetically Autonomous Tactical Robot, vagyis az Energetikailag Autonóm Taktikai Robot. A program olyan robotok létrehozására törekszik, melyek csak úgy, mint az állatok egy része, növénnyel táplálkozik, hogy fedezze megfelelő energiaszükségletét.
A EATR technológia lehetővé tenné, hogy a robotok sokkal hosszabb ideig maradjanak a terepen, anélkül, hogy effektív újratöltést kéne rajtuk végeznie más robotoknak vagy embereknek.
Mielőtt a projekt fejlesztését 2015-ben leállították volna, a mérnökök úgy becsülték, hogy az EATR-k képesek lehetnek akár kb. 160 kilométer megtételére is hozzávetőleg 70 kg biomassza elfogyasztásával.
A projekt elég nagy port kavart. Egyes hírforrások szerint a robotok nem tisztességes vegánok kizárólag növényi alapú anyagokat vehettek volna magukhoz, emberi maradványok befogadására is alkalmasak lettek volna. Ezt természetesen a kezdetektől tervező Cyclone Power Technologies azonnal vastagon cáfolta, az egyetlen állati eredetű biomassza alapanyag, amit a robotok elfogyaszthattak volna a csirkék zsírja…
Önjavító házak
Képzeld csak el, amint katonák harci övezetekben könnyűszerkezetes állványokból építik az épületeiket és erődítményeiket fa és homokzsákok helyett. Aztán, ha még tovább szárnyal a fantáziád, az állványzatok szépen lassan elkezdik önmagukat kitölteni olyan tartós anyagokkal, amik ráadásul találat esetén még önmagukat is képesek megjavítani.
A DARPA Engineering Living Materials programjának célja olyan építőanyagok létrehozása, melyek ott növeszthetők, ahol szükség van rájuk és meg is tudják magukat javítani, amikor megsérülnek. A 3D-s nyomtatási eljárások fejlődésével, főleg szervek és szövetek készítésének terén, a DARPA hasonló technológiák alkalmazásával hibrid anyagokat hozhat létre, melyek alakíthatják és támogathatják a megtervezett organikus szövetek növekedését.
Az építőanyagok szállítása helyett csak a prekurzorokat szállítanák és lokális erőforrások segítségével a helyszínen növeszthetnék az anyagokat. Melyek képesek lehetnek reagálni a környezetükben bekövetkezett változásokra és akár meg is tudnák gyógyítani saját magukat.
Mesterséges vér
A mesterséges vérképzés során vörösvérsejteket hoznak létre sejtforrásokból laboratóriumi körülmények közt, nem pedig az emberi test vérképző szervei által. A DARPA Blood Pharming programja növeli a vörösvérsejt-termelés hatékonyságát és csökkenti a sejtek növesztésével járó magas költségeket.
Teljes siker esetén a program nagy mértékben megnöveli a transzfúzió során használt DNS-mentes vérhez történő hozzáférést mind katonák, mind pedig kórházak számára világszerte. Egyben csökkenti is a betegségek és komplikációk előfordulását vérátömlesztés esetén.
A projekt abból a szempontból sikeresnek mondható, hogy a szintetikus vér árát 2013-ra 90 000 dollárról 5 000-re csökkentették egységenként. Azonban azóta síri csend és hullaszag övezi a fejleményeket, jelenleg még a költségvetési dokumentumokban sem kapott helyet a fejlesztés.
Kiborg rovarok
Lehet, hogy a pilóta nélküli légi járművek éppen virágkorukat élik, de ezek működtetéséhez, megtervezéséhez és összeszereléséhez mind humánerőforrás szükséges. Mi lenne, ha szenzorokat helyezhetnénk el teljesen egyszerűen repülő rovarok hátán?
A DARPA kém rovarai egy 2006-os projekt részei voltak, mely során transzmittereket akartak beültetni rovarokba, hogy megfigyelésre használják őket. A Hybrid Insect Micro-Electro-Mechanical Systems programját a Michigani Egyetem és a Cornell Egyetem csapatai tervezték.
Néhány év munkájával a kutatók olyan interfészeket fejlesztettek ki, melyek képesek monitorozni a rovarok tevékenységét. És, ha mindez nem lenne elég vad, a rovarokat végül atomenergiával tápolták fel.
2009-ben a Cornell mérnökei bemutatták a kiborg rovarok radioaktív meghajtású transzmitterének prototípusát. A Nickle-23 izotópok elegendő energiát szolgáltattak a szenzorok és transzmitterek számára, melyeket a rovarok hordoztak volna, persze emberre teljesen ártalmatlan formában.
Agyi implantátumok a poszttraumás stressz szindróma kezelésére
Nem Elon Musk az első, akinek eszébe jutott implantátumokat ültetni az emberek fejébe. És a DARPA-nál sem kizárólag csak harcászati célokra használt kütyüket fejlesztenek. Az ügynökség finanszírozza a háború katonákra gyakorolt negatív hatásainak kezelésére szolgáló kutatásokat is.
A Systems-Based Neurotechnology for Emerging Therapies (SUBNET) program feladata egy beültetett, zárt láncú diagnosztikai és terápiás rendszer létrehozása a neuropszichiátriai betegségek kezelésére vagy esetleg gyógyítására.
A program fő célja tehát olyan agyi implantátumokat készíteni, melyek segítik a poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) szenvedő vagy traumás agyi sérülésekkel szerző, esetleg szorongó vagy függő katonák gyógyulását.
Elképesztő, nemdebár?
