A vállalat hajdani központjában a hatvanas évek óta szentélyként őrzik Bill Hewlett és David Packard irodáját.
Ha garázsból indult világhírű techcégekről van szó, a legtöbbeknek a Google, az Apple, esetleg az Amazon ugrik be, pedig a HP bizony jócskán megelőzte mindegyiket. A világ jelenlegi második legnagyobb PC-gyártóját ugyanis még 1939. január elsején alapították, méghozzá egy Palo Altó-i sufniban, ami mellett 1989 óta hivatalos emléktábla hirdeti: A Szilícium-völgy születési helye.
A Hewlett-Packard Companyént bejegyzett cég két elektromérnök, a 25 éves Bill Hewlett és a 27 éves David Packard összefogásával jött létre. A névhez érdekes adalék, hogy az alapítók egy érme feldobásával döntötték el a sorrendet. Közös vállalkozásuk korai éveiben tudományos mérőeszközökre specializálódtak, az első pénzügyileg is sikeres termékük a HP200A oszcillátor volt (ebből még a Disney is vásárolt).
Az ötvenes években beírták magukat az atomórák történelmébe, a számítástechnika piacára pedig 1966-ban léptek be a szekrénnyi méretű HP2116A-val, melyet 1968-ban követett asztali (!) számológépük, a HP9100A. Az első, mai értelemben vett HP PC-re 1980-ig, az első HP laptopra pedig 1984-ig kellett várni. A Hewlett-Packard Company végül két nagyobb szakadást is megélt: 1999-ben az alkatrészek és mérőeszközök divízióját csoportosították külön vállalatba, majd 2015-ben az üzleti rendszerek és szolgáltatások üzletága vált le. Így jött létre a ma már csak egyszerűen HP Inc. néven futó, laptopokra és nyomtatókra specializálódott cég.
A HP-t azonban nem is annyira hosszú történelme, mintsem az a korát megelőző vállalati kultúra teszi különlegessé, ami a két alapító nevéhez fűződik, s amely óriási hatással volt a konkurenciára és vezetéstudományra is. David Packard és Bill Hewlett irányítása alatt ugyanis mindennél többre becsülték a munkaerőt, ezért számos olyan kedvezményben részesítették a dolgozókat, ami máshol csak jóval később vált alapvetővé. A HP alkalmazottai már 1942-ben nyitott terű irodában dolgozhattak és egészségbiztosításban részesültek, 1957-től 6 hónap munkaviszony után vállalati részvényeket kaptak, 1973-tól pedig akár rugalmas műszakokban is végezhették feladataikat.
Az intézkedések mögött nagyon is tudatos filozófia rejtőzött, ami HP Way (HP-út/módszer) néven vált ismertté. Ez szigorúan véve 5 alapelvre épült: az egyének tisztelete, összpontosítás a magas szintű eredményekre és a hozzájárulásra, kompromisszummentes integritás az üzletben, a csapatmunka elsődlegessége, valamint a rugalmasság és az innováció ösztönzése. A cég egy 1980-as ismeretterjesztőben részletesebben is leírta, pontosan mit takar a HP Way. Bill Hewlett ebben úgy fogalmaz, hogy az ő útjuk egy érzés, hogy mindenki egy csapathoz tartozik, s ez a csapat a HP.
S mindez akkor még nem csak afféle céges blabla volt, amit szavak szintjén manapság már szinte minden vállalkozásnál elsütnek valamilyen formában. A HP dolgozóiban ugyanis valóban sikerült elültetni a különlegesség érzését. Erre kiváló bizonyíték ez az egykori alkalmazottak által működtetett oldal, ami máig igyekszik összetartani a közösséget. Bill Hewlett végül 1987-ig maradt a HP vezetőségében, míg David Packard egészen 1993-ig szolgált az igazgatótanács elnökeként.
A cég egykori központja a Palo Altó-i Mill Roadon ma a kutatási részleg, a HP Labs főhadiszállása, ahol a hatvanas évek óta érintetlen formában őrzik a legendás alapítók egymásba nyíló irodáit. A CNET újságírója nemrég alaposan körbefotózta a helyet, a továbbiakban az ő képeiből szemezgetünk.
Forrás: HP, The Startup, Wikipedia, CNET
