Az Apple dolgozói ritkán beszélnek a médiának, különösen a vállalati kultúráról. A Szilícium-völgyben az Apple példátlan titkolózás mellett működik, a személyzeti kérdéseket és a termékbevezetéseket teljes hatáskörrel kezelik.
Ez vitathatatlan előnyökkel jár az alkalmazottak számára. Az emberek azért dolgoznak az Apple-nél, mert dizájnfanatikusok. Az elegáns hardvertermékek sokak szerint páratlanok a technológiai iparban. A kevesebb kiszivárgás kevesebb zavaró tényezőt jelent, így több idő marad a munkára.
A vállalat presztízsének aurája is van. Az Apple-nél dolgozni széles körben a siker csúcsának számít a technológiai iparban, még a vállalat legnagyobb riválisainál is jobban. Ha a Google a kreativitás és az ötletek burjánzása, akkor az Apple a szervezettség és a jövőkép munkahelyét testesíti meg. Az emberek nem néhány hónapra vagy évre mennek oda, hanem évtizedekre maradnak. Az alkalmazottak hűségesek lesznek.
Ezért volt meglepő, amikor a vállalat felvette Antonio García Martinezt, a Facebook korábbi termékmenedzserét, aki a Szilícium-völgyről írt egy „mindent eláruló” könyvet. García Martínez hangneme a könyvben pimasz és nőgyűlölő volt – ez nem illett az Apple gondosan kezelt nyilvános imázsához és a sokszínűség iránti elkötelezettségéhez.
I have been gutted, as many other folks at Apple were, with the hiring of Antonio García Martínez.
— Cher Scarlett (@cherthedev) May 12, 2021
I believe in the strength of community we have at Apple, & that the culture we’ve built can weather this. I also believe in leadership to do the right thing, whatever that is.
Megérkezése után több női Apple-alkalmazott a Twitteren hozta nyilvánosságra aggodalmait – ami ritkaság egy olyan vállalatnál, ahol a dolgozókat visszatartják attól, hogy megosszák a munkával kapcsolatos véleményüket. “Ahogy sok más Apple-munkatársat, engem is mellbe vágott Antonio García Martínez felvétele” – írta Cher Scarlett, az Apple mérnöke. „Hiszek a közösség erejében, ami az Apple-nél van és abban, hogy a kultúra, amit felépítettünk, ezt is átvészeli. Hiszek abban is, hogy a vezetés helyesen cselekszik, bármi is legyen az.”
Ezután a dolgozók egy csoportja levelet írt, amelyben vizsgálatot követeltek. „Tekintettel arra, hogy García Martínez úr korábban nyíltan rasszista és szexista megjegyzéseket tett közzé korábbi kollégáiról, aggódunk amiatt, hogy jelenléte az Apple-nél hozzájárul a nem biztonságos munkakörnyezet kialakulásához kollégáink számára, akiket a nyilvános zaklatás és a magánéleti zaklatás veszélye fenyeget” – írták.
A levelet néhány órán belül jóval több mint 1000-en írták alá. A levél kiszivárgott a The Verge-hez, García Martínezt pedig még aznap este kirúgták.
Az események még a levélírókat is megdöbbentették. Arra számítottak, hogy a levél felfordulást okoz majd az Apple-n belül, de nem gondolták volna, hogy nyilvánosságra kerül. „A kiszivárogtatás nagyon megrázó volt mindazok számára, akik a levél megírásában részt vettek” – mondja az egyik dolgozó, aki a szakmai megtorlástól való félelmében névtelenséget kért. „Vagy valaki nagyon jó színész, vagy van valaki, aki úgy érezte, hogy a levél eltűnik a süllyesztőbe, ha nem kerül nyilvánosságra”.
Egy héttel azután, hogy a The Verge közzétette García Martínez levelet, az Apple-nél dolgozó muszlim alkalmazottak egy csoportja egy feljegyzést írt, amelyben felszólította a vállalatot, hogy adjon ki egy Palesztinát támogató nyilatkozatot. Amikor Tim Cook nem válaszolt, a levél ismét kiszivárgott a The Verge-höz.
A két levél, illetve azok kiszivárgása az Apple-nél zajló lassú kulturális váltás jelei. A belső problémákról egykor szűkszavúan nyilatkozó alkalmazottak most csatlakoznak a Szilícium-völgyet felkavaró nyilvános ellenvélemény hullámához. Az alkalmazottak szerint ez részben azért van így, mert az Apple tipikus jelentési módjai nem működnek a nagy kulturális problémák esetében. Azt is megjegyzik, hogy a vállalat 2019-ben bevezette a Slacket, amely lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy egymásra találjanak és önszervező csoportokat alkossanak.
Most egyesek kezdik úgy érezni, hogy a vállalati kultúra ártott a sokszínűségre és befogadásra irányuló erőfeszítéseknek. „Az Apple titkolózása remekül működik az ügyfeleink és a termékeink védelmében, de akadályozza a befogadást és a sokszínűséget” – mondja egy névtelenül nyilatkozó alkalmazott. „Hiányzik a felvilágosítás arról, hogy mi az, ami bizalmas, és mi az, amiről beszélned kell.”
A nyilvános szervezkedés, különösen a közösségi médiában, rendkívül sikeres volt a Szilícium-völgyben, lehetővé téve a dolgozók számára, hogy a vezetőségtől elvonják a hatalmat. A Google-nél ez vezetett az összes teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazott kényszerű döntőbírósági eljárásának megszüntetéséhez. Az Amazonnál hatalmas szakszervezeti kampányokat indított. Most úgy tűnik, hogy az Apple-re is sorra kerül. „Hirtelen az Apple-nél is, mint mindenhol máshol, a vezetők csak hátradőlhetnek és nézhetik, ahogy a dolgozók átformálják a munkahelyen megengedett dolgok határait” – írta Casey Newton, a Platformer alapítója és szerkesztője.
Annak egyelőre nincs jele annak, hogy a szivárgások kiterjednének az Apple termékbemutatóira is. Ez az a része az üzletnek, ami az Apple-t a leginkább érdekli – és mindent megtett azért, hogy lebeszélje a dolgozókat a szivárogtatásról. A vállalat 2018-ban egy közleményt küldött ki, amelyben azzal fenyegetőzött, hogy kirúgja, sőt bepereli azokat a dolgozókat, akik termékinformációkat osztanak meg.
A vállalatnak van egy olyan struktúrája is, amely megakadályozza, hogy az alkalmazottak a termékinformációkat még azelőtt megosszák – vagy akár csak tudomást szerezzenek róluk -, mielőtt azok nyilvánosságra kerülnének. Az alkalmazottak projektspecifikus NDA-kat írnak alá, ami még azt is tiltja, hogy a házastársuknak beszéljenek a munkájukról. A belépőkártyájuk csak bizonyos ajtókat nyit ki a vállalat cupertinói központjában. A járvány előtt a legtöbb mérnöknek tilos volt a fejlesztés alatt álló termékeket hazavinni az irodából.
A titkolózás az Apple kultúrájának számos aspektusára átragadt. A dolgozók szerint azonban ezt inkább a normák, mint a szabályok révén érvényesítik. „A titkolózás, ha egyszer kialakul, önmagát erősíti” – mondja egy névtelenül nyilatkozó alkalmazott. A legtöbbször a problémákat belsőleg eszkalálják és csendben megoldják anélkül, hogy a nyilvánosság valaha is tudomást szerezne róluk.
Ez nem történt meg, amikor García Martínez az Apple-nél kapott állást. A női alkalmazottak nem voltak biztosak abban, hogy bárki törődik az aggodalmaikkal. „A nők számára ez különösen érzékeny volt, mert a [Chaos Monkeys] által kiemelt dolgok mind nagyon nőgyűlölőek voltak, így nagyon személyesnek éreztük, de ugyanakkor kinek jelenthetjük ezt” – kérdezte egy névtelenül nyilatkozó dolgozó. „Hogyan jelentesz valakit, aki tett valamit, de nem tett konkrétan veled semmit?”.
Az Apple dolgozói gyorsan rámutatnak, hogy évek óta szervezkednek belsőleg. 2020-ban arra késztették a vállalatot, hogy az egész iparágra kiterjedő, a címkéktől való eltávolodás részeként ne használja a „mester” (master) és a „szolga” (slave) kifejezést olyan mérnöki kontextusokban, ahol az egyik folyamat egy másikat irányított.
Egy tavalyi levélben azt is követelték, hogy a választások napja és a Juneteenth, a rabszolgaság végére emlékező éves ünnep, melyet az afroamerikaiak az 1800-as évek vége óta ünnepelnek, legyen fizetett vállalati ünnep. „Az Apple a világ egyik legbefolyásosabb vállalata” – írták. „Miközben a Black Lives Matter polgárjogi mozgalom mögött tagadhatatlanul van lendület, jobb mércét állíthatunk és kellene állítanunk a többi vállalat számára. Úgy gondoljuk, hogy a választási napokkal lehetőségünk nyílik arra, hogy vezető szerepet töltsünk be, és a többiek előtt járjunk”. A kezdeményezés nagyrészt sikeres volt. 2020. július 24-én a Bloomberg arról számolt be, hogy a vállalat négy órát ad a dolgozóknak, hogy a választások napján szavazhassanak. A Juneteenth-re pedig június tizedikén kapnak szabadnapot.
Lehet, hogy az Apple vezetőségének nem fog tetszeni, ami történik – elvégre nem túl Apple-ös -, de ha a dolgozók fenntartják a termékei körüli titkolózást, a céget talán nem érdekli annyira, hogy lecsapjon az egészre. A dolgozók tweetelhetnek az Apple-ről, csak az Apple-termékekről nem. És valószínűleg meg is teszik: ahogy egy névtelenül nyilatkozó alkalmazott a García Martínez-levél nyomán a The Verge-nek mondta: „Azt hiszem, ez örökre megváltoztatta az Apple kultúráját”.
Az Apple egyelőre nem kommentálta az eseményeket.
Borítókép: The Verge
