Az elmúlt 12 hónap bőven szolgáltatott tanulságokat ahhoz, hogy ítéletet mondjunk a szolgáltatás jelenéről, a jövője azonban még most is ködbe vész.
Az Apple Arcade tavaly tavaszi bejelentése számomra az almás univerzum egyik legizgalmasabb fejleménye volt. Nem csak azért, mert rendszeresen játszok az iPhone-omon, hanem azért is, mert ezzel a cupertinóiak olyan fába vágták a fejszéjüket, amivel korábban még nem volt dolguk. Az Apple Music és a TV+ ugyanis valahol egyenesen következik a cég iTunesos múltjából, a gaming világa azonban egészen más tészta, így mindenképpen érdekesnek ígérkezett, hogy Tim Cookék miként próbálnak majd zöld ágra vergődni benne. A 2019. szeptember 29-i rajt óta csaknem egy év telt el, ez idő alatt előfizetőként teszteltem platformot, a jelen állás szerint felemás tapasztalatokkal.
Jóságok és beváltott ígéretek
Viszonylag röviden összefoglalható, hogy mi az, amit a cupertinóiak az AA tavaszi bejelentésekor, fél évvel a szolgáltatás indulása előtt ígértek. Fix havidíjért cserébe több mint száz prémium játék reklámok és alkalmazáson belüli vásárlások (IAP) nélkül, az Apple által kiválasztva, esetenként a cég anyagi támogatásával fejlesztve. Az előfizetők az iPhone és az iPad mellett Macen és Apple TV-n is élvezhetik a kollekciót, iOS-eszközökön korlátozott exkluzivitással (azaz az Arcade üdvöskéit hiába is keressük Androidon).
Egy év elteltével kijelenthetjük, hogy az Apple beváltotta az előzetes ígéretek nagy részét. A hetven játékból álló induló katalógus folyamatosan bővült, jelenleg kb. 130 tétel között válogathatunk. A kínálat alapvetően változatos, a szimpla mechanizmusokra épülő agyatlan időgyilkosok mellett hangulatos kalandjátékokat, szerepjátékokat, stratégiát, multiplayer mókát, de még sportos címeket is találni benne. Az a prémium indie arculat, amit a legelső „Meet the Creators” című kedvcsinálóban felvázoltak abszolút dominál a szolgáltatásban, ennek remek példái a Where Cards Fall, a The Last Campfire, a Takeshi & Hiroshi, vagy a nemrég debütált Necrobarista.
Az Arcade raádásul nem fulladt a nevenincs stúdiók parádéjába, hiszen számos olyan csapat is csatlakozott a projekthez, akik kisebb-nagyobb sikerekkel már bizonyítottak. Itt van például az Amanita Design (Samorost, Botanicula) a Pilgrims-szel és a Creaks-szel, a CAPCOM (Monster Hunter, Resident Evil) a Shinshekai-jal, a Sumo Digital (Dear Esther) a Spyderrel és a Little Orpheus-szal, az ustwo games (Monument Valley 1-2) az Assemble with Care-rel, vagy éppen a Snowman (Alto-játékok) a Where Cards Fall-lel és a Skate City-vel. Az ismert(ebb) fejlesztők mellett jól ismert brandeket is találunk a katalógusban: itt van a LEGO, Sonic, Rayman, Pac-Man, SpongyaBob, a Trónok Harca, Szamuráj Jack, a Crossy Road baromfijai, és a Frogger is.
A 30 napos ingyenes próbát követően mindezt továbbra is az induláskor megszabott áron, havi 5 dollárért (Magyarországon 1890 forintért) érhetjük el, ami igazán kedvező annak fényében, hogy az Arcade legjobb játékai más platformokon egyenként is többszörösébe kerülnek ennek. Nintendo Switchen a népszerű What the Golf például 20 dollár, a PC-s Beyond a Steel Sky 30 (ezeket persze „örökre” megkapjuk, és nem csak érvényes előfizetéssel férünk hozzájuk). Az is üdvözlendő, hogy a szolgáltatás támogatja a családi megosztást, ami csak még jutányosabbá teszi az ajánlatot. Legalábbis annak, akit érdekelnek a prémium mobilos játékok, és itt rá is kanyarodhatunk a következő napirendi pontunkra.
Hiányosságok
Még az Apple Arcade induló kínálatát átböngészve sem volt mindenkinek egyértelmű tavaly, hogy amit akkor láttunk, az lesz maga a szolgáltatás: többnyire igényes indie játékok, amik meg sem próbálnak az AAA-élményekkel, vagy éppen az azokat mímelő ingyenes megaprodukciókkal (pl. Call of Duty Mobile, Asphalt 9, vagy akár a Fortnite) versengeni. Akkor sokan várták, hogy az Apple később majd előhúz a kalapból néhány grandiózus alkotást, ám ez végül nem igazán történt meg. Habár ezt könnyű lenne elütni azzal, hogy ostobaság a PlayStation kiváltását várni egy 5 dolláros szolgáltatástól, ez nem lenne teljesen igazságos.
Az Apple ugyanis kivette a részét az elvárások feltornázásából, amikor agyonpromózták a szolgáltatást a kínálatban ma is technikai csúcsnak tekinthető Oceanhorn 2-vel és Hot Lavaval, valamint serényen mutogatták a Pathlesst is, ami viszont azóta sem jelent meg. A tetszetős felvezetés valószínűleg sokakban azt a benyomást keltette, hogy ez még csak a kezdet, és később majd „bedurvul” az Arcade, ám ők hoppon maradtak, mert ma sem a látványorgiák dominálják a platformot. Így aztán a fórumokon gyakran találkozni csalódott felhasználókkal, akik szerint az egész szolgáltatás úgy gagyi, ahogy van.
Ám ha józanul elengedjük az AAA-színvonalat, akkor is lenne még mit fejleszteni a kínálaton. Nagyon hiányzik például egy FPS, vagy egy épkézláb autóversenyes cím. Az előbbit az Apple hiper-családbarát megközelítése miatt talán sosem kapjuk meg, az utóbbi kihagyására azonban nem igazán van mentség. A hardver adott, a konzolos kontrollerek iOS-es támogatásával pedig az irányítás miatt sem kellene aggódni. Egy igazán ütős multiplayer móka sem ártana, még ha az ennek szánt Butter Royale szerzett is néhány rajongót.
Ami viszont sokkal fontosabb, az a minőségi problémák jelenléte. A 90-es évek óta játszok aktívan, de olyan szerencsétlen bugsorozattal, amit az Arcade az utóbbi hetekben produkált nálam, még semmilyen platformon nem találkoztam. Pedig az elmúlt egy év nagy részében komolyabb gondok nélkül élveztem az előfizetést, ám a közelmúltban egymás után három játékot is abba kellett hagynom azért, mert egy hiba megakadályozta a továbbjutást. A Beyond a Steel Sky-ban nem nyílik egy ajtó, a Samurai Jack egyszerűen összeomlik, a Next Stop Nowhere-ben pedig a főhős ragad kívül a játéktér aktív részén.
Az említett bugok elvileg nem fordulnak elő mindenkinél, és a javítások is biztosan befutnak egy idő után, de ez azért kissé ciki egy olyan szolgáltatás esetében, amit az Apple pont a prémiumságával igyekszik eladni. Már amennyiben sikerül nekik, a jelek szerint ugyanis döcögősen fut a szekér.
Az Apple is szívja a fogát?
Arra, hogy az Arcade nem a cupertinóiak elvárásainak megfelelően teljesít, három dologból következtethetünk. A legfontosabb a Bloomberg nyár elején megszellőztetett értesülése, mely szerint az Apple több, folyamatban lévő fejlesztést is elkaszált, mert szeretnék új irányba terelni a platformot. A híroldal informátorai úgy tudják, hogy az Apple elégedetlen azzal az elkötelezettségi szinttel, amit a művészibb megközelítésű indie játékok generálnak, és a jövőben inkább olyan címekkel töltenék meg a kínálatot, mint a Grindstone.
A Grindstone nagyon leegyszerűsítve egy szerepjátéki elemekkel felturbózott Candy Crush, ahol azonos színű édességek helyett azonos színű ellenségektől kell megszabadulnunk. A játék kétségkívül népszerű, a vonatkozó fórumok alapján aktív közönséggel bír, de hangulata jóval közelebb áll az App Store ingyenes toplistáján tömörülő címekhez, mint a 2010-es években kitört indie-forradalom gyöngyszemeihez. Magyarul azok, akik kedvelik a jelenlegi irányt, kezdhetnek barátkozni a gondolattal, hogy a jövőben több Grindstone-t, és kevesebb INMOST-ot kapnak.
Az Arcade döcögős teljesítményére utaló másik jel az, hogy az indulását követő hónapokban mennyire elült a visszhangja. A szolgáltatás még a nemzetközi Apple-oldalak cikkeiben is ritkán tűnik fel, de a gamer híreket olvasva sem botlunk lépten-nyomon abba, hogy mi a helyzet a platformmal. Ez persze érhető, hiszen eleve csak Apple felhasználóknak szól az egész, de ezzel kapcsolatban is fel lehet hozni egy látványos adatot. A minden kibeszélésére IS használt Redditen az iOS-es játékoknak dedikált iOS Gaming subredditnek 126 ezer tagja van, míg az Apple Arcade-énak mindössze 11 ezer.
A Reddit nyilván nem a reprezentativitás csúcsa, de a két adat valahol jól illusztrálja azt, amit amúgy is érzünk: az Arcade még az Apple-közösség köreiben sem kavarta fel az állóvizet, ami aggasztó lehet a cupertinóiak számára. A gondokra utaló jelekkel kapcsolatban a harmadikat pedig már a Bloomberg-értesülésel foglalkozó cikkünkben is megemlítettük: az elmúlt év során többször volt példa arra, hogy az Apple kérdőívben faggatta a közönséget a szolgáltatás lehetséges irányairól, ami nem utal nagy magabiztosságra a részükről.
Stabil jövő, vagy kódolt kudarc?
Kívülállóként lehetetlen megmondani, hogy mi az a minimum cél, amit az Apple kitűzött az Arcade kapcsán. Azt talán Cupertinóban sem gondolták, hogy a platform egyhamar annyi előfizetőt szerez, mint az 50 GB-os iCloud-tárhely vagy akár az Apple Music, hiszen tisztába kellett lenniük azzal, hogy a prémium mobiljátékok nem mozgatnak meg hatalmas tömegeket. Ha remélték is, hogy az Arcade majd változtat ezen, azt valószínűleg már elengedték, legalább addig, amíg sikerül új pályára állítaniuk a kínálatot. Ez viszont évekbe telhet, hiszen a közelmúltban megjelent játékokra is még 2018 során kötöttek szerződést.
Arra azért nem érdemes fogadni, hogy az Apple könnyen feladja a dolgot. Már csak azért sem, mert a gaming-szolgáltatás újabb potenciális érv lehet az almás ökoszisztéma mellett, s az ilyeneknek bizony egyre fontosabb szerep jut a konkurenciával vívott versenyben. Ennek fényében még az sem kizárt, hogy Tim Cookék valójában nem várnak óriási forradalmat az Arcade-től, s már azzal megelégednének, ha a vásárlók egy jól látható, stabil hányada hosszabb távon is előfizetne rá. Ha pedig ez sem jön be, még mindig ott a megszüntetés lehetősége. Ez nem lenne példa nélküli, elég csak az iTunes Pingre, vagy az Apple Music Connect-re gondolni.
Ez persze csak színtiszta spekuláció, felhasználói oldalon egyelőre annyi látszik, hogy szép sorban jönnek az új játékok (csak július-augusztusban 7-et kaptunk, és 2 biztosan úton van), s aki az Arcade előtt rendszeresen vásárolt az App Store 1-10 dollár között kínált prémium címeiből, az itt remekül megtalálja a számításait. Rajtuk kívül az AA még a családoknak is figyelemre méltó ajánlat, hiszen rengeteg gyerekbarát tétel sorakozik a kínálatában, így mindössze 5 dollárért akár több porontynak is biztonságos szórakozást nyújthat.
A korábban felsorolt jelekből viszont az is látszik, hogy az Apple még mindig a kísérleti fázist gyűri az Arcade-del. Hogy két év múlva miként fog kinézni a szolgáltatás (vagy, hogy lesz-e egyáltalán), azt talán még Cupertinóban sem tudják pontosan, így azoknak is érdemes legalább fél szemmel odafigyelni rá, akik elégedetlenek a jelenlegi formájával. Én személy szerint már annak is örülnék, ha hatékonyabb lenne a minőségellenőrzés (amire egyébként az Epic-balhéban is folyton hivatkoznak Timék), és ha kapnánk néhány olyan címet, amik merészebben kihasználják a telefonok egyre erősebb hardverét.
Te próbáltad az Apple Arcade-et?
