Az AppleInsider munkatársa kiszámolta, hogy az évek során miként gyarapodhatott volna egy olyan ős-részvényes vagyona, aki csak egyetlen almás értékpapírt vásárolt az eredeti 1980-as kibocsátáskor.
Az Apple augusztus 28-ra időzített részvényfelosztása valójában már az ötödik ilyen esemény lesz a cég történetében. A részvényaprózásnak vagy angolul splitnek is nevezett akció során a részvények összesített értéke változatlan marad, a mennyiségük viszont növekszik. 2-t 1-ért arányú split esetén például 100 darab, 10 dolláros részvényből 200 darab 5 dolláros egység keletkezik. Magyarul a felosztás nem a részvényállomány értékét emeli, a lépés valójában a tőzsdén szereplő cégek likviditásának javítását célozza: a nagyobb mennyiségben elérhető, csökkentett árfolyamú papírral többen kereskedhetnek, mivel könnyebbé válik a kisbefektetők belépése.
Az Apple 1980 decemberében alakult nyílt részvénytársasággá, azaz ekkortól váltak a papírjai megvásárolhatóvá a piacon. Mike Scott, a cég első CEO-ja szerint erre azért pont ekkor került sor, mert a társalapító Steve Wozniak olyan ütemben osztogatta a saját részvényeit családi- és baráti körében, hogy a részvényesi állomány közelíteni kezdett az 500 főhöz, melynek átlépése jelentősen megbonyolította volna a tőzsdefelügyelet (SEC) által előírt adminisztrációs kötelezettségeket. Így aztán, amikor a cég papírjaival 22 dolláros árfolyamon megkezdődött a kereskedés, Walter Isaacson 2011-es Jobs-életrajza szerint 300 ember vált egy csapásra gazdaggá, maga Wozniak pedig még mindig 116 millió dollár értékű csomaggal rendelkezett.
1987. június 16. – Az első felosztás (2:1)
Az Apple számára a nyolcvanas évek eleje kissé döcögősre sikerült, de a korábban kifejlesztett Apple II variánsai még ’87-ben is jól fogytak, az évtized második felére pedig a Macintosh-család is stabil termékké vált. A vezetőség 6 év és 6 hónap tőzsdei szereplés után indokoltnak látta a részvények 2-t 1-ért arányú felosztását, így a korábban 22 dollárért egyetlen papírt vásárló kisbefektetőnek ezzel két részvénye lett. Egy részvény értéke a split előtt 83, utána 41,50 dollár volt. Ez csaknem négyszeres értéknövekedés, persze 83 dollár (mai áron kb. 189 dollár) még 33 éve sem tett gazdaggá senkit.
2000. június 21. – A második felosztás (2:1)
A következő, szintén 2-t 1-ért arányú részvényfelosztásra egészen az ezredfordulóig kellett várni. A hosszú szünet leginkább annak tudható be, hogy a 90-es évek az Apple-nél sokkal inkább szólt a túlélésről, mint a gyarapodásról. A csőd szélére jutott cég csak 1997 után rendezte sorait, méghozzá a 12 év után visszatérő Steve Jobs irányításával. A helyzet konszolidálásában az iBook és az iMac sikere mellett a Microsoft 150 millió dolláros befektetése is fontos szerepet játszott.
S hogy mit jelentett az ismét beköszöntő növekedés a mi fiktív befektetőnknek? Két aprózás után az egyetlen megvásárolt részvény helyett az illető immáron négyet birtokolt volna, egyenként 101,25 dollár értékben. Így lett 22 dollárból 405 dollár (ma kb. 609 dollár), ám a komolyabb gyarapodás még egy darabig váratott magára.
2005. február 28. – A harmadik felosztás (2:1)
Az Apple legközelebb 2005 elején folyamodott a jól bevált 2-t az 1-ért formulához. A cég ekkor már az iPodról és az iTunesról szólt, az olcsóbb Nano bemutatásával az eladások meredek emelkedés előtt álltak. Az aktuális árfolyam azonban nem volt olyan kedvező, mint a korábbi splitnél: az újabb aprózással 8 papírhoz jutó befektetőnk almás érdekeltsége ez idő tájt csupán 358 dollárt (mai áron 474 dollárt) ért volna.
2014. június 9. – A negyedik felosztás (7:1)
A legutóbbi, hat évvel ezelőtt lezajlott felosztás idejére nagyot változott a világ és vele az Apple is. 2014-re Steve Jobs 2011-es halála miatt javában tartott a Tim Cook nevével fémjelzett korszak, az egykor oly fontos iPod pedig már teljesen elvesztette a jelentőségét. A közönséget ekkor éppen az tartotta lázban, hogy vajon milyen lesz a cupertinóiak első 4,7 hüvelykes kijelzővel szerelt telefonja, az iPhone 6 (és persze az 5,5 hüvelykes iPhone 6 Plus). Nem csak a mobilok képernyője nőtt azonban, hiszen az okostelefonok sikerével az immáron 34 éve hűséges kisbefektetőnk vagyona is gyarapodott volna 2005-höz képest.
A 2014-es felosztásnál az Apple a hagyományos 2-őt 1-ért helyett sokkal nagyobb léptékben, 7-et 1-ért aránnyal bonyolította az aprózást. Ezzel az 1980-ban egyetlen részvényt vásárló emberkénknek 2014-re már 56 részvénye lett volna, darabonként 93,70 dolláros értékben. Ez azt jelenti, hogy a 22 dolláros beruházás 34 év alatt 5247 dolláros vagyonná hízhatott volna (inflációt is számítva ma kb. 1.728.000 Ft). Erre mondják, hogy a türelem rózsát terem.
2020. augusztus 31. – Az ötödik felosztás (4:1)
Az Apple a júliusi bejelentéssel ismét egy nagyobb splitet kezdeményezett, ezúttal 4 részvényt varázsolva minden egyes papírból. Ezzel a teljes részvényállomány 12,6 milliárd darabról 50,4 milliárdosra hízik, az egyes papírok árának lenyomásával elérhetőbbé téve a cég papírjait. Az így létrehozott részvények egyenként 125,88 dollárt (kb. 37.900 forintot) érnek majd, az elképzelt kisbefektetőnknek pedig már 224 lenne belőlük. Ez összesen 28.197 dolláros, azaz kb.. 8.500.000 forintos vagyont jelentene. Közben persze eltelt 40 év, de hát ki ne örülne egy kis nyugdíjkiegészítésnek?
Forrás: AppleInsider
