Nem sok olyan vállalat akad, amely változatosabb tevékenységi körrel bírna, mint a dél-koreai Samsung. Cikkünkben bemutatjuk a cég néhány meghökkentő érdekeltségét és azt, hogy miként jutottak el idáig.
Európához hasonlóan Koreában is viharosan alakult a huszadik század. A második világháború végén éppen csak felszabadult a japán uralom alól, mire az egymással rivalizáló szuperhatalmak a status quo jegyében a 38. szélességi fok mentén kettéosztották a területét. A beavatkozás 1950-ben a két új állam, Észak és Dél-Korea összecsapásához vezetett. Az 1953-ig tartó fegyveres konfliktus közel 3 millió áldozatot szedett, ám nem hozta el az egyesülést: a félsziget népe azóta is külön országokban éli mindennapjait.
Az északi államban berendezkedő sztálinista-jellegű diktatúra többnyire Kim Dzsongun fenyegetőzései miatt tényező a nemzetközi politikában, Délen viszont napjainkra kiépítették a világ egyik legsikeresebb gazdaságát. Dél-Korea így egy sor iparágban megkerülhetetlen szereplő, amiben fontos szerep jut az ország GDP-jének nagy részéért felelős hatalmas konglomerátumoknak, a cseboloknak (eredeti jelentésben kb. annyit tesz: vagyonos klán). A fogalom olyan, több területen is aktív vállalatcsoportokat takar, melyeket gyakran egyetlen család irányít, útjukat pedig szoros politikai kapcsolatok egyengetik.
A Bloomberg elemzése szerint megközelítőleg 45 olyan cég működik Dél-Koreában, ami csebolnak tekinthető. Ezek közül a 10 legnagyobb birtokában van az ország üzleti javainak (eszközöktől a szellemi tulajdonig) 27 százaléka. A három vezető konglomerátum felfelé haladva a Hyundai, az SK és a Samsung. A dobogósok közötti erőviszonyokat remekül érzékelteti egy tavalyi jelentés, ami a készpénzállományukról számol be. Az összeállítás szerint 2019-ben a Samsung több mint 100 milliárd dollárnak megfelelő wonon „csücsült”, míg az ebben a kategóriában második Hyundai 35 milliárd dollárnyi készpénzzel rendelkezett, az energetikában utazó SK pedig 23 milliárd dollár körüli összeggel szerepelt.
A Samsung tehát az élmezőnyt is határozottan dominálja, amit főként legsikeresebb leányvállalatának, a telefonokat és tévéket is gyártó Samsung Electronicsnak köszönhet. A Fortune Global 500 listáján több mint 220 milliárd dolláros bevétellel a 15. helyen álló divízió viszont csak egy a csebol számtalan érdekeltsége közül, melyek sorában hajóépítőt, biztosítótársaságot, s még vidámparkot is találni. S hogy mennyi lehet ezekből? A Samsung birodalmának mérete kapcsán általában 80 céget szokás emlegetni, ám mielőtt rátérünk a legérdekesebbekre, érdemes áttekinteni a vállalat történetét.
Lisztből S20 Ultra
A Samsungot még a japán annexió idejében, 1938-ban alapította Lee Byung-chul a mai Dél-Korea területén fekvő Tegu városában. A cég neve magyarul annyit tesz, hogy „Három Csillag”, melyben a hármas szám a vállalkozás nagyságára hivatott utalni. A Samsung eleinte kereskedelemmel foglalkozott, többnyire Kínába exportált egyebek mellett lisztet és szárított halat. A koreai háború után Lee terjeszkedni kezdett, megnyitva például az ország legnagyobb gyapjúmalmát, de 1957-ben már saját biztosítótársasággal is rendelkeztek. Az expanziós folyamatnak az 1961-ben hatalomra került katonai rezsim adott valódi lendületet.
A Pak Csong Hi vezette rendszer ugyanis kitüntetett szerepet szánt a Samsunghoz hasonló nagyvállalatoknak az akkor még szegény, agrárjellegű ország gazdaságának felvirágoztatásában. Ennek érdekében protekcionista politikát alkalmazott, így a hazai cégek védett piacon növekedhettek. A Samsung történetében 1969 a bűvös évszám, hiszen a Samsung Electronics megalapításával ekkor léptek be az elektronikai eszközök gyártói közé. A kezdetek kezdetén panamai exportra szánt fekete-fehér tévéket gyártottak, de később sorban jöttek az izgalmasabb termékek, 1982-ben például már saját számítógéppel rukkoltak elő, ez volt az SPC-1000.
A hetvenes években a Samsung tovább szélesítette a tevékenységi körét: megalakult a hajógyártásért felelős Heavy Industries, majd a precíziós eszközökre specializálódott Samsung Precision, ami később megfigyelési technológiákra állt át, s a 80-as években már helikoptereket is készített. A vállalat figyelme szintén a hetvenes években fordult a vegyipar felé, 1974-től a Samsung Petrochemical is a birodalom része lett.
A 80-as években folytatódott a növekedés, s már ekkor is nagy hangsúlyt kaptak az információs technológiák. A Samsung sorra alapított leányvállalatait az elektronika szinte minden területét lefedve, köztük az üzleti megoldásokat kínáló Samsung Data Systemst. A telekommunikációs divízió 1988-ban állt elő az első mobiltelefonnal, az SH-100-zal. A memória-és merevlemezgyártásba már a 90-es években fogtak bele, miközben tovább kísérleteztek a mobilokkal is, 1999-ben például karórába épített telefont dobtak piacra.
A ma ismert, elsősorban televíziókkal és mobiltelefonokkal társított arculatát a cég az ezredforduló utáni években alakította ki. Nagyfelbontású TV-ik a kétezres évek közepén robbantak be igazán, ami pedig a mobilokat illeti, már az okostelefonos korszak előtt is voltak sikereik, például az idehaza is népszerű SGH-E250-el. A Samsung-kütyük mennybemenetele viszont a Galaxy 2009-es bemutatásával kezdődött. Ez volt a cég első androidos okostelefonja, utódjainak köszönhetően pedig a koreaiak ma már a mobilos piac 21%-át birtokolják, s ezzel első helyen állnak a gyártók versenyében. A Samsung Group elnöki tisztségét ma az alapító első házasságából származó harmadik fia, Lee Kun-Hee tölti be.
Egy birodalom ékkövei
A történelem (talán kissé kimerítő) elemzése után rátérhetünk az igazi csemegére, s megvizsgálhatjuk napjaink Samsungjának meghökkentően sokszínű érdekeltségeit.
Kezdetnek itt van rögtön a Samsung C&T égisze alá tartozó Fashion Group, ami (dobpergés…) a divatban utazik. A Fashion Group több ruhamárkát is kínál, például a KUHO-t, a LEBEIGE-t, és az 8secondst. Még egy Galaxy nevű brandet is elindítottak, a tervezési folyamatot pedig olyan intézmények segítik, mint a piackutatási adatokkal szolgáló Samsung Fashion Institute, vagy a dizájnereket összefogó Samsung Design Net. Szintén a C&T része az üdülésre specializálódott Resort Group. Ez a divízió működteti Dél-Korea legnagyobb vidámparkját, az évi 5,8 millió látogatót vonzó Everlandet. A Resort Group nem csak a tömegszórakoztatásba üti bele az orrát: Korea-szerte 5 golfpályát is üzemeltetnek.
A Samsung C&T leglátványosabb üzletága viszont az építőipar, méghozzá szó szerint. Ez a cég építette ugyanis a világ jelenlegi három legmagasabb felhőkarcolóját: a dubaji Burj Khalifát, a malajziai Petronas-ikertornyokat, valamint a taiwani Taipei 101-et. A C&T az infrastrukturális beruházásoktól sem riad vissza, ők voltak Dél-Korea leghosszabb hídjának, a 12,3 km-es Incshonnak a kivitelezői is. A vállalat az energiaszektorban is aktív, Szaúd-Arábiában hőerőművet, az Egyesült Arab Emírségekben pedig egy konzorcium részeként atomerőművet telepítettek.
S ha már szóba kerültek a hatalmas konstrukciók, vétek lenne kihagyni a Samsung Heavy Industriest (SHI). A történelmi áttekintésben is említett vállalat elsősorban a hajógyártásra specializálódott, 1974-es megalapítása óta 1135 hajót szállított le. Az SHI weblapja szerint világelsők az olyan speciális tengerjárók piacán, mint a fúróhajók, az LNG-szállítók, illetve az úszó szénhidrogén-feldolgozók. 2016-os adatok szerint a Samsung SHI a világ hetedik legnagyobb hajógyártója. 2019-ben megépítették a világ addigi legnagyobb konténerhajóját, a 400 méter hosszú MSC Gülsünt.
A biztosítási biznisz ugyan kevésbé izgalmas, mint a felhőkarcolók és a tankerhajók, de azért érdemes megemlíteni, hogy a Samsung a mai napig aktív szereplő ebben a szektorban is. A Samsung Life Insurance-en keresztül életbiztosításokat, kölcsönöket, vállalati nyugdíjakat és pénzügyi alapokat kezelnek, míg a Samsung Fire & Marine Insurance egyebek mellett autós-és tűzkárokra specializálódott.
S ha esetleg megtörténik a baj, a Samsung nem csak biztosítással segít, a cégnek ugyanis egy óriási egészségügyi komplexuma is van, ez a szöuli Samsung Medical Center (SMC). A 200.000 négyzetméteren elterülő “szuperkórház” 120 szakrendelést és több mint 1300 ágyat kínál, 7400 fős személyzetét 1400 doktor és 2600 ápoló erősíti. Az SMC-nek saját kutatórészlege is van, ahol a jövőbeli gyógymódokat vizsgálják.
Habár a Samsungnak bankja nincs, a csebol a Samsung Securities révén jelen van a pénzügyi szolgáltatások piacán is. Ez a cég többek között személyre szabott vagyonkezelési megoldásokat nyújt, brókereket biztosít, valamint online részvényekkel, eszközfedezetű értékpapírokkal és önkormányzati kötvényekkel kereskedik.
A Samsung számára az autógyártás sem ismeretlen terep, hiszen még 1994-ben (a Nissan segítségével) alapították meg a Samsung Motorst, melynek 2000 óta a Renault a 80%-os tulajdonosa, így jelenleg Renault-Samsung Motors néven fut. Izgalmas modellekről sajnos nem beszélhetünk, a márka korábban némileg módosított Nissanokat, manapság pedig az ázsiai piacra igazított Renault-kat kínál. Az egyik legismertebb típusuk a két generációt megélt SM7 volt, ami valójában a kínai vásárlóknak szánt Renault Talisman „koreaiasított” változata, s az idén fejezték be a gyártását.
Kritikák
Cikkünkben ugyan csak a Samsung érdekeltségeinek egy apró részét vizsgáltuk, de már ez is bizonyítja a vállalat meghökkentő méreteit. A csebolok legnagyobbjaként a Samsung ráadásul kulcsszerepet tölt be Dél-Korea gazdaságában, így a céget bizony a politikai botrányok sem kerülik el. A jelenlegi elnöknek, Li Kun Hinek például 2008-ban két évre távoznia kellett a vezetői pozícióból, mivel befolyással való visszaélési- és adócsalási ügyekbe keveredett.
A legutóbbi kínos ügy pedig 2016-ban robbant ki, méghozzá Dél-Korea első női elnöke, Pak Kunhje körül. A vezetőről bebizonyosodott, hogy egy hivatalos tisztséggel nem rendelkező barátjával hatalmas korrupciós összegeket fogadott el többek között a Samsungtól is. A vállalat a vizsgálatok szerint 37 millió dollárt fizethetett olyan alapítványoknak, melyek az elnökhöz és bizalmasához köthetők. A vezetőt (aki egyébként a csebolokat a 60-as években bebetonozó diktátor, Pak Csong Hi lánya) 2018-ban 24 éves börtönbüntetésre ítélték. A Samsungot a hivatalos elnök Lee Kun-Hi 2014-es szívrohama óta de facto irányító Lee Lae-yong nemrég személyesen kért bocsánatot a történtek miatt, ám az eset alaposan megtépázta a cég tekintélyét.
Márpedig a koreaiak egyébként sem felhőtlenül boldogok a csebolok hatalmas befolyása miatt. A Globe and Mail 2015-ös cikke remekül összefoglalja a panaszokat, melyek sorában olyan kritikák hangzanak el, mint pl. hogy az óriásira hízott vállalatok nem adnak vissza eleget a társadalomnak, vagy az, hogy hatalmukkal szándákosan elnyomják a feltörekvő cégeket. A Samsungnak, a Hyundainak és a többi csebolnak ráadásul Dél-Korea lassuló gazdasági növekedése is rengeteg fejfájást okoz, hiszen kiváltságos pozícióikat pont annak köszönhetik, hogy az előnyökért cserébe garantálják a jó teljesítményt.
Borítókép: Kote Puerto/Unsplash
