IThon.hu | Techben otthon vagyunk!

Uzsora-appok hajszolják öngyilkosságba az indiaiakat

Az 1,3 milliárd lakosú országban egyre többen használnak gyorskölcsönöket kínáló appokat, melyek a telefonról begyűjtött adatok segítségével szégyenítik meg a késedelmes törlesztőket.  

A régebbi motorosok közül talán sokan emlékeznek még az Apple „There’s an app for that” kampányára, ami arra hívta fel a figyelmet, hogy az lényegében nincs is olyan dolog, amit ne lehetne okostelefonos alkalmazásokkal elintézni. A híres reklámok már több mint 10 évesek, de ma sem lehetne aktuálisabb a mondanivalójuk. Napjainkra viszont azt is jól tudjuk, hogy az appokról működtetett világnak bizony árnyoldalai is vannak, amire kiváló példa az uzsorás alkalmazások jelensége.  

A napokban a Wireden jelent meg egy elszomorító riport arról, hogy a koronavírus-válság miatt Indiában egyre nagyobb problémát okoz ez a kategória, a veszteségek pedig életekben mérhetők: eddig legalább 8 emberről tudni, akik a telefonos gyorskölcsönök miatt váltak öngyilkossá. Az elkeseredett cselekedetek hátterében pedig nem is feltétlenül az összegek nagysága, hanem a behajtásukhoz használt módszer aljassága áll.  

Az uzsoraappok üzemeltetői ugyanis a könnyen igényelhető pénzért nemcsak magas kamatokat szabnak, de sok esetben hozzáférést kérnek a felhasználók készülékein tárolt adatokhoz, például a kontaktokhoz is. Amennyiben pedig valaki csúszik a törlesztéssel, WhatsApp-csoportokban, vagy akár közvetlen telefonhívásokkal alázzák az ismerősei körében, mint nem fizető csalót. Még szőrös szívvel is könnyű belátni, hogy az érintettek számára milyen szégyent jelenthet ez az etikátlan eljárás, amit nem mindenki tud kezelni.  

Így járt a 28 éves Sunil Panditi is, aki a koronavírus miatt vesztette el az állását. Munkanélküliként a Play Áruházban százszámra tülekedő gyorskölcsön-appokhoz menekült, ám gondjai akadtak a fizetéssel, ezért mindig egy újabb alkalmazásban vett fel pénzt, hogy az előzőben törleszteni tudjon. Sorozatban legalább 35 appnak vált így „ügyfelévé”, de a teljes tartozása még indiai mércével sem tett ki felfoghatatlan összeget: nagyjából 956 dollárnyi rúpia hátralékot halmozott fel (az indiai átlagfizetés kb. 437 dollár havonta).  

A gyorskölcsön-appok hazai kereséssel is felbukkannak, de már a második hirdetés leírásából (“Loan Rupee”) látszik, hogy jelenleg India a fontos célközönség.

Sunilnek végül sikerült munkát találnia, ám az uzsorások nem voltak hozzá kegyesek. Az történt ugyanis, hogy a kölcsönökhöz a neje mobilját is használta, és az egyik alkalmazás a kontaktok alapján egy WhatsApp-csoportban megosztotta a felesége fotóját az egész családdal, azzal a felirattal, hogy a nő egy csaló, aki nem hajlandó fizetni. A férfi nem tudta elviselni a nejére hozott szégyent, és kioltotta a saját életét, méghozzá az első munkanapja előtti estén.  

Hasonló úton vált az uzsora-appok áldozatává a haidarabádi Kirn Maunika is. A 25 éves mezőgazdasági tisztviselő 55 alkalmazáson keresztül 3553 dollárnyi adósságot halmozott fel, melynek behajtásáért a Snapit Loan nevű app fotós körüzenetben gyalázta az ismerősei előtt. A történet vége itt is öngyilkosság lett: a nő néhány hete méreggel vetett véget az életének. A sztori legszomorúbb részlete, hogy hátrahagyott naplója szerint a pénzt még csak nem is saját céljaira használta, hanem a helyi gazdálkodókat támogatta vele.  

A sort pedig lehetne folytatni. Egy frissdiplomás visakhapatnami lányt novemberben 372 dollár tartozás miatt kergettek öngyilkosságba a zaklatással, decemberben pedig a forgatókönyvíró Abishek Makwana akasztotta fel magát az uzsora-appok miatt. A tragédiák folyama vélhetően nem is szakad meg, amíg a Play Áruházban apróbb trükközésekkel szabadon kínálhatók az efféle szolgáltatások.  

A Google felelőssége azért lényeges, mert az indiaiak 96%-a androidos telefont használ, a 2,69%-os piaci részesedésű iOS-en pedig nincsenek instant kölcsönnel seftelő alkalmazások. A Wired által megszólaltatott szakértő, Srikanth Lakshmanan az androidos boltban viszont több mint 750 ilyen appot talált, melyek közül 200 a járvány idején bukkant fel. A COVID miatt ugyanis csak Indiában 121 millióan váltak állástalanná, a fedezet nélküli mobilos kölcsönökben pedig rengeteg kétségbeesett munkanélküli látott átmeneti megoldást.  

Az alkalmazások mögött álló üzemeltetőknek gyakran weboldaluk sincs, felhasználói feltételeik pedig szedett-vedett Google Dokumentumok. A legtöbbjük rövid lejáratú kölcsönökben utazik napi 1%-os kamatlábbal, ami hetente emelkedik. Egy elhúzódó tartozásnál így akár 1000%-os kamatláb is elképzelhető, ám nem az ilyen hosszú ügyletek a legnépszerűbbek. Ami az egyes appokat illeti, némelyiket néhány ezren töltik le, de olyanok is vannak, amiket milliók használnak. Az egyes szolgáltatók ráadásul gyakran több appot is kínálnak, s amikor az egyikben nem fizet az ügyfél, maguk terelik a következőhöz újabb, nagyobb összegű kölcsönért.  

Forrás: Daniel Bosse/Unsplash

A Google ugyan hivatalosan szabályozza a gyorskölcsönöket, ám a gyakorlatban nem túl hatékonyan. Az előírás úgy szól, hogy a Play Áruházban nem adhatók rövid lejáratú hitelek, a törlesztési időszaknak minimum 60 naposnak kell lennie. Az uzsorások ezt úgy játszák ki, hogy a szolgáltatás leírásában 61 napot tüntetnek fel, majd letöltés után nyilvánvalóvá teszik, hogy igazából sokkal rövidebb időre szóló megállapodások is köthetők. Magyarul ezek az appok a legszimplább hazugsággal csúsznak át a nem is létező rostán, még csak erőlködniük sem kell.

Az elmúlt hetek eseményeire reagálva viszont a Google igyekszik javítani a helyzeten, s a cég néhány napja publikált egy blogbejegyzést, mely szerint több száz appot vizsgáltak felül. A pontos mennyiség nem derült ki a hivatalos közleményből, de a már idézett Lakshmanan készített egy táblázatot, ami több mint 400 törölt appot listáz. A tisztogatás tehát elindult, de kérdéses, hogy a Google egyáltalán ki tud-e alakítani egy szigorúbb ellenőrzési procedúrát a törölt alkalmazások helyére igyekvő szolgáltatások kiszűrésére.  

Az ügyben természetesen már az indiai hatóságok is nyomoznak, ráadásul nem eredménytelenül. A rendőrség ősz óta 27 személyt tartóztatott le, akik 30  uzsora-appal hozhatók összefüggésbe. Becslések szerint az érintett alkalmazások a tavalyi évben 14 millió tranzakciót bonyolítottak 2,85 milliárd dollár értékben.  A nyomozás során 27 bankszámlát zároltak,  rajtuk összesen 13 millió dollárral. Ezen kívül országszerte több call-centeren is rajtaütöttek, melyek a gyorskölcsön szolgáltatásokat segítették.  

Nem India azonban az egyetlen ország, ahol gondot okoz ez a jelenség. A fedezet nélküli gyorskölcsönös appok Afrikában is népszerűek. Kenyában például nyár óta lépnek fel keményebben az akár 43%-os kamatlábat is felszámító mobil uzsorások ellen, de Nigériában is elszaporodtak az ismerősök körében gyalázkodó telefonos adósságbehajtók. A nyilvános megszégyenítés legmeghökkentőbb esetei azonban Kínában történtek, ahol 2016-ban okozott botrányt, hogy egyes uzsora-appok pucér képeket követeltek fedezetként diáklányoktól.  

A kínai áldozatoknak igazolvánnyal kellett bizonyítaniuk, hogy valóban ők szerepelnek a meztelen fotókon. A módszer ott is öngyilkosságokhoz vezetett. Kép: SCMP Pictures

A kommunista rezsim 2017-ben szigorúbb szabályozást vezetett be (egyebek mellett 36%-ban korlátozva a maximális éves kamatlábat), mire a szolgáltatók egy része Indonéziában keresett menedéket. Itt 2019-ig burjánzott az üzlet, amikor egy nagy tisztogatás keretében több mint 800 nyerészkedőtől szabadultak meg az ottani hatóságok. Az állami beavatkozás tehát helyben valamennyire hatékony lehet, ám igazán csak az segítene, ha a technológiai szektor, a bankok és hatóságok folyamatosan együttműködnének az elkövetők lekapcsolásáért.  

Az indiai jegybank mindenesetre nem tétlenkedik tovább, decemberben figyelmeztették a lakosságot a gyorskölcsönök veszélyeire, és bizottságot is alapítottak a szabályozás kidolgozására. A harc azonban keménynek ígérkezik, az uzsora-appok ugyanis könnyedén alkalmazkodnak a változó feltételekhez, mindig újabb réseket felfedezve a rendszerben. Ha pedig túl körülményessé válik az üzlet, mindig akad egy újabb szegény ország, ahol lecsaphatnak az óvatlan megszorultakra.  

Forrás: Wired 

Kapcsolódó cikkeink

Több, mint 15 év után végleg lehúzza a rolót a Yahoo Answers

Foltin

Durván lehúzó alkalmazás csúszott át az App Store rostáján

Anikó

Megújul a Spotify desktop verziója

Foltin