A kutatók az Ukrán katasztrófa helyszínén felfedezett sugárzáson élősködő gombákban látják az űr radioaktivitása ellen a megoldást. Ha ez sikerül, sugárzástól védve élhetnénk a Holdon, Marson vagy ki tudja hol, az űr végtelen…
Az USA, Kína és India, illetve most már egyre több ország küldi különböző műholdjait és marsjáróit égitestek felségterületére. Azonban míg a robotokat ilyen szinten nem zavarja különösebben a sugárzás, addig az űrben és Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó asztronautákat húszszor annyi radioaktív sugárzás éri mintha a Földön lennének. Ami azért hosszú távon komoly megbetegedéseket okozhat. Szerencsére minket megóv a Föld mágneses védőburka, mindenféle külső behatástól és sugárzástól.
Viszont a nagy fekete, hideg és hangtalan űrben nem véd semmi. De, ha mi, mint emberiség tényleg az űrben képzeljük a már közeli jövőnket, ezt a problémát mindenképp ki kell küszöbölnünk. És hát sajnos mesterséges védőburkot még nem tudunk létrehozni ürhajóink körül, nemhogy a bolygók körül… Nem meglepően, a megoldást a Föld egyik legradioaktívabb pontján fedezték fel, a felrobbant Ukrán Pripjaty városában lévő csernobili erőműnél, vagyis annak romjainál.
Valószínűleg már mindenki hallott a történelmünk egyik legnagyobb emberileg előidézett katasztrófájáról: az 1986-ban történt csernobili négyes számú nukleáris reaktor robbanásról. Ha nem is történelem óráról, de a legújabb HBO-s életrajzi eseményeket feldolgozó Csernobil nevű minisorozatból biztosan. A sugárzás a mai napig kikényszerítette a Pripjaty városából a balsorsú embereket. Még most is, ha valaki odamerészkedne a sugárzás középpontjához egy perc után akkora sugárzás érné, hogy pár napon belül a biztos halál várná. Ahogy az történt rengeteg erőműi munkással, tűzoltóval és a város lakosaival akik segítettek a szörnyű eseménynél…
Pontosan itt találtak rá a Cladosporium sphaerospermum nevű radioaktív sugárzáson csámcsogó gombára. Amit a kutatók 30 napon át teszteltek a Nemzetközi Űrállomáson, azt figyelve mekkora sugárzást bír felfogni illetve elfogyasztani.
Az első tesztek után 2%-kal kevesebb sugárzás érte a gombával védett érzékelőt. Igaz, ez csekély eredménynek hangzik, de először is, több mint a semmi, illetve ez nagyon kis mennyiséggel volt tesztelve. Másodszor, lehetséges nagyobb és vastagabb illetve sűrűbb védőburkot alkotva sokkal jobban és nagyobb százalékban védené az űrben tartozkodókat. Harmadszor, ezek még csak az első tesztek voltak, ki tudja még mit fedeznek fel…
Azonban a legjobb tulajdonsága a radioaktív sugárzáson élő gombának, hogy teljesen újra reprodukálja és gyógyítja magát. Ami azt jelenti, csak egy kis mennyiség kell, de idővel az körültelepedne és gyarapodna kvázi védőburkot alkotva számunkra. Kaja vagyis sugárzás az űrben meg mindig lesz a gombának. Vagy legalább, ha a Holdra és Marsra még nem is megyünk, azért a húszszoros sugárzás ellen igencsak kellene tenni valamit. Ha már kockára teszik életüket az asztronauták csak, hogy egy kicsit többet lássunk és tudjuk a végtelen világűrről.
Ha ez az új sugárzást reggeliző gomba tényleg a kulcs az űr radioaktivitásának kivédésére, még akkor is ezer másik dolgott kell feltalálniuk, kifejlesztenük vagy csak továbbfejleszteni, hogy a Földhöz legközelebbi életszínvonalat megteremtsük.
Úgyhogy nagyon sok még a munka ezügyben, de legalább jó tudni, hogy a NASA által felküldött marsjárók gyűjtik a kellő adatokat és a cél felé haladunk. Természetesen minden ország a világon kiveszi a kellő részét a kutatásból, ha mással nem is brilliáns tudósokkal.
Borító: The Vintage News
Forrás: CNet
Te élnél az esetleges jövőbeli Hold vagy a Mars bázison, radioaktív rágcsán élő gombával bevédve azt a külső sugárzástól?
