IThon.hu | Techben otthon vagyunk!

Egér – A kezdetektől napjainkig

Július 26-án, 91 évesen hunyt el William English, akit a számítógépes egér társfeltalálójaként tart számon a történetírás. A szomorú alkalomból felidézzük a jól ismert eszköz történetét.  

Manapság már az érintőképernyők uralják a mindennapjainkat, ám a hagyományos számítógépek és a hozzájuk csatlakoztatott egerek még mindig kulcsszerepet töltenek be a világban. A céges munka és az államigazgatás nagy részét például továbbra is az egerek dirigálják, no és persze a gamerek között is jópáran akadnak, akik messziről kerülik a kontrollereket, vagy a kijelző tapogatását. Új trendek ide vagy oda, az egér a jelek szerint összenőtt az emberiséggel, így pedig még meglepőbb, hogy sikere milyen hosszú ideig váratott magára.

Harcias ősök

A kanadai haditengerészet DATAR nevű rendszere 1952-ből, ami az egér egyik közvetett ősének tekinthető. Forrás: ETHW.org

A ma is használt egerek szellemi elődeit a hadászati fejlesztések között kell keresni. Ralph Benjamin, a Brit Királyi Haditengerészet kutatója 1946-ban találta fel a trackballt, azaz a görgetőgömböt egy tűzvezérlő radarrendszer, a CDS (Comprehensive Display System) kiegészítőjeként. Az eszköz lényegében egy görgethető golyó volt, amivel a kezelő könnyen és gyorsan táplálhatta be a célkoordináták kiszámításához szükséges kiinduló adatokat. A trackballt 1947-ben le is védették, ám végül csak egyetlen prototípus készült belőle. Benjamin ötletére alapozva 1952-ben ugyan a kanadai haditengerészet is előállt egy hasonló megoldással, az egér közvetlen őse viszont csak a hatvanas években született meg.

Douglas Engelbart (B) és William English (J), akiket az egér atyjaiként tartanak számon.

A találmány elsősorban a Stanfordi Kutatóintézetnek dolgozó Douglas Engelbart nevéhez fűződik. A mérnök 1963-ban hozta létre az Augmentation Research Center (ARC) nevű kutatólaboratóriumot, ahol többek közt a NASA és a légierő finanszírozásával vizsgálták, hogy miként használhatók a számítógépek az emberi intelligencia kibővítésére. A szakember már ebben az évben felvázolta egy „bogár”-ként emlegetett eszköz ötletét X- és Y-koordináta adatok bevitelére, kiemelve, hogy az érintőceruzával ellentétben ez elengedéskor is az adott ponton maradna. A megvalósításához viszont szüksége volt még valakire.

Az egér 1964-es prototípusa a Computer History Museumban. Forrás: Wikimedia Commons

A segítség a néhány hete elhunyt William English személyében érkezett meg, akivel közösen végül 1964-ben építették meg az eszköz primitív, fából készült prototípusát. Ez az „ősváltozat” még két fém kerék segítségével gördült ide-oda. A bogár nevet már ekkor egérre változtatták, mivel a szerkezet hátuljából kilógó kábel a rágcsáló farkára emlékeztette a feltalálókat. Az újdonság nyilvános prezentációjára 1968. december 9-én került sor San Franciscóban, a mérföldkőnek számító esemény később Minden Bemutató Anyja (The Mother of All Demos) néven vonult be a történelembe.

A prezentációnak valójában nem is az egér, hanem az Engelbart kutatólaboratóriuma által kidolgozott komplex rendszer, az oN-Line System volt a főszereplője. Az NLS-ként rövidített fejlesztés  több számítógép együttműködését tette lehetővé. A 90 perces bemutató azért tekinthető rendkívül fontosnak, mert az egéren kívül számos olyan dolgot is felvillantott, melyek később alapvetéssé váltak a számítástechnikában: például az ablakokat, a videokonferenciát, a szövegbe ágyazott linkeket, a valós idejű közös munkát, vagy éppen a verziókezelést. Mindezek bemutatásához már nem az egér primitív prototípusát használták, hanem egy kifinomultabb, háromgombos, fehér műanyaggal borított modellt.

A Telefunken Rollkugel 1968-ból a világ első golyós egere volt. Forrás: Universität Hamburg

Az igazán precíz navigáció nyitját viszont nem az amerikaiak, hanem a németek fedezték fel: Engelbartékkal párhuzamosan a Telefunken is kifejlesztett egy egeret, bár ezt Rollkugelnek hívták. Az eszközt a többnyire egyetemek és számítástechnikai központok által vásárolt TR-86-os géphez kínálták választható kiegészítőként, különlegességét pedig az adta, hogy nem kerekek, hanem egyetlen golyó segítségével mozgott. A Telefunkennél azonban annyira jelentéktelennek vélték a találmányt, hogy még csak le sem védették.

Komótos indulás

További éveknek kellett eltelnie, mire az egér a mai formájában is megjelent a személyi számítógépek mellett. A Xeroxhoz szerződött William English 1972-ben alkotta meg a Telefunkenéhez hasonló golyós egerét, melyet aztán az 1973-ban debütált Xerox Altóhoz használtak fel. Ez a gép már-már megfelelt egy mai asztali PC-nek: monitor (kisebb szekrény méretű) gépházzal, amelyhez billentyűzet és egér csatlakozott. A 32.000 dolláros áron (ma kb. 119.000 dollár) kínált masinából nagyjából 2000 darab készült, leginkább a Xeroxnál és néhány egyetemen használták. A történelmi modell legnagyobb újdonsága a grafikus kezelőfelület volt, ami igazi kuriózummá tette a szöveges parancsokkal vezérelhető kortársai között.

A Xerox Alto és három gombbal szerelt egere 1973-ból. Olyan csoda volt, amit csak kevesen láthattak.

Az Alto is azon fejlesztések közé tartozott, melyeket 1979-ben Steve Jobs egy adag Apple-részvényért cserébe behatóan megismerhetett a Xerox Palo Altó-i kutatólaborjában (PARC). Az itt látottak tudatosították a cégalapítóban, hogy a jövő az egéré és a grafikus kezelőfelületeké, ezért az Apple következő nagyágyújának szánt Lisát már ezek köré kezdték kidolgozni. A Xerox azonban előnnyel indult, így még az első, kereskedelmi forgalomban kapható egeres PC is az ő nevükhöz fűződik: ez volt az 1981-ben piacra dobott Xerox Star. A kétgombos egérrel árult gép teljes értékű, ablakokra épülő operációs rendszerrel érkezett, ám 16.500 dolláros (ma kb. 46.400 $) árával nem lett közönségsiker.

Az 1981-es Xerox Starhoz már földi halandók is hozzájuthattak, még ha borsos áron is. Forrás: Halfblog

Ami azt illeti, a kiegészítő kezdetben az Apple-nek sem hozott szerencsét: az 1983-ban bemutatott, egygombos egérrel csomagolt Lisa óriási bukta lett. A hatalmas mennyiségben értékesített Apple II-höz képest ebből csak tízezer darabot tudtak eladni, ami nagyon halványnak számított az 50 millió dolláros fejlesztési költség tükrében. Eleinte nem enyhített a helyzeten a grafikus kezelőfelület és az egérhasználat alapelvét tovább tökéletesítő Macintosh sem, hiszen az 1984-ben nagy csinnadrattával leleplezett gép eladásai szintúgy nem  alakultak a várakozásoknak megfelelően. Ezek a költséges kudarcok is hozzájárultak ahhoz, hogy Jobs végül csaknem másfél évtizedre házon kívül találta magát, de ez egy másik történet…

Az 1983-as Apple Lisa és az 1984-es Macintosh: sokat tettek az egér népszerűsítéséért.

Ekkorra az egér már több gyártó figyelmét is felkeltette. A Logitech például 1982-ben mutatta be a saját megoldását, a háromgombos P4-et. A Microsoft néhány hónappal a Lisa debütálása után állt elő a Microsoft Mouse-zal, amit Windows híján még csak a Wordhöz és a Notepadhez lehetett használni. Az egeret azonban végül az tette széles körben ismertté, hogy előbb az Apple, majd 1985-ben az Amiga 1000-rel a Commodore is kitüntetett szerepet szánt neki. A nyolcvanas évek végére a grafikus kezelőfelület és az egér párosa megkerülhetetlenné vált, aminek hatalmas lökést adott a Windows 1985-ös színre lépése is. Érdekesség, hogy a prototípust megalkotó Engelbart és Williams végül nem profitálhatott a sikerből, mivel a szabadalmukat eleve a munkáltatójuk birtokolta, ám az is lejárt, mielőtt az eszköz elterjedt volna.

Az Amiga 1000 1985-ből. Forrás: Pinterest

A kattintás evolúciója

Amint azt láthattuk, a korai egerek csak a funkciójukat tekintve egyeztek meg a mai utódjaikkal, maguk a szerkezetek nagy utat tettek meg a hatvanas évek óta. A folyamat Engelbarték barkácsolt fa szerkentyűjével kezdődött, amin még csak egyetlen gomb volt, alul pedig kerekek terelgették. Nagyjából ezzel egy időben jött  a Telefunken golyó-alapú mechanikus megoldása, amit a Xeroxnál aztán William English faragott kecsesebbé. Az olcsóbb modellek egészen a kétezres évekig használták ezt a technológiát, így sokunkban még ma is élénken él a kis szürke labda eltávolításának és a belső görgők rendszeres tisztításának rutinja.

A Microsoft IntelliMouse és a ProAgio Scroll Mouse. Az előbbi az optikai vezérlésben, az utóbbi a görgőben volt első.

Pedig a golyó nélküli egereket is egész korán feltalálták: az első, szinte bármilyen felületen használható optikai megoldás szabadalma szintén a Xeroxnál született meg 1988-ban, egy bizonyos Stephen B. Jackson neve alatt. A kereskedelmi forgalomba viszont már a Microsoft vezette be a technológiát az 1996-ban piacra dobott IntelliMouse-zal, melynek másik nagy újdonsága a középen elhelyezett görgető volt. Ez utóbbi azonban nem a Microsoft eszközén debütált, a hasznos bővítmény ugyanis már 1995-ben felbukkant Mouse Systems által megalkotott ProAgio Scroll Mouse-on.

Az évtizedek során sokat változott az egerek csatlakoztatása is. A korai modellek még a hatvanas években bevezetett RS232c szabványt használták, az Apple viszont 1986-tól már a saját, Apple Desktop Bus nevű csatlakozójával szerelte a perifériáit. A Windows-alapú PC-k között később az IBM által 1987-ben bevezetett PS/2-es szabvány terjedt el, ami még ma sem halt ki teljesen. A vezetékes kategória legfrissebb képviselői az USB-t használják. Ma már persze a legtöbben a vezeték nélküli megoldásokra esküsznek, ezeknek az úttörője az infravörös fény segítségével működtetett  Logitech Metaphor volt 1984-ben.

Egértalálkozó Apple-módra. Fent középen látható a hírhedt USB Mouse, amit azóta is Hockey puck-nak (hokikorongnak) csúfolnak. Forrás: Dynamis.no

A különböző évtizedek jellegzetes „egértrendjei” kiválóan nyomon követhetők az Apple termékvonalán, hiszen a cupertinóiak mindig igyekeztek követni (vagy diktálni) az aktuális divatot. A mai áramvonalas, vezeték nélküli Magic Mouse 2 mellett már-már szinte őskorinak hat a Lisa szögletes egere, és persze semmiképp sem szabad megfeledkezni a cég egyik legnagyobb tévedéséről, az 1998-ban bemutatott USB Mouse-ról sem. Ez a nevéhez hűen az Apple első USB-s egere volt, ám rendhagyó, kerek formáját egy emberként utálták a vásárlók, így két év után be is szüntették a gyártását.

A hatvanas évek óta hatalmas tempót diktált a számítástechnika fejlődése, de az egér kiállta a történelem viharait, s köszöni szépen, jól van. Az első, kissé esetlen próbálkozások óta több mint 50 év telt el, ám az Engelbart-Williams páros alkotása bizony ügyesen fektette le az alapokat, így a lényeg azóta sem változott: ha gyorsan és pontosan kell dolgozni, sokak számára még mindig az egér az egyértelmű választás.

Forrás: Time, Wikipedia

Borítókép: Herminso Gomez/Nikon Metrology

Kapcsolódó cikkeink

Nézd, mit művelnek az emberek a widgetekkel!

Zsolt

A jövő iPhone tokjai automatikusan megerősödhetnek, ha érzik, hogy zuhannak

Nagy Deborah

Zuckerberg szerint hülyeség az Apple AR szemüvege

Nagy Deborah