A Google gyakran iPhone-alternatívaként állította be a Pixel sorozatot, de a gyakorlatban nem így alakult a verseny. Leggyakrabban a Pixel szolgált a többi Androidos telefon alapjaként.
A Pixel 6-tal úgy néz ki, minden megváltozik. Bár nincs garancia arra, hogy a Pixel az iPhone vagy a Galaxy márkákkal egyenrangú névvé válik, azt sugallja, hogy a Google végre közvetlenül az Apple-t célozza meg. És nem csak a specifikációk, a dizájn vagy akár a marketing tekintetében – a Google arra a szoros integrációra törekszik, amely sok Android-eszközgyártó számára elérhetetlennek bizonyult. Ez a Google legjobb esélye arra, hogy ne csak az iPhone-felhasználókat, hanem az Android-rajongókat is meggyőzze, akik az iPhone néhány előnyére vágytak.
Ha megkérdezzük az iPhone-tulajdonosokat, hogy miért nem váltanak Androidos telefonra, például egy Pixelre, gyakran azt fogják mondani, hogy azért, mert sok minden “csak úgy működik”. Akár tudják, akár nem, arra gondolnak, hogy a hardver és a szoftver szorosan és harmóniában működik együtt – és ez alapvető szinten igaz. Az Apple képes optimalizálni az iOS funkcióit és teljesítményét a készülékek szűk körére; képes olyan chipeket és egyéb komponenseket tervezni, amelyek olyan iOS funkciókat is képesek ellátni, amelyek talán még évekig váratnak magukra. Tudod, hogy gyors, jól támogatott telefont kapsz, olyan előnyökkel, amelyeket nem mindig könnyű máshol reprodukálni.
A Google a múltban is próbálkozott egyedi hardverekkel. A Pixel Visual Core a Pixel 2 és a Pixel 3 képfeldolgozását segítette, míg a Pixel 4 Neural Core egy házon belüli gépi tanulási processzor volt, amely egy lépéssel továbblépett, lehetővé téve a nagyobb hangfelismerést, átírási képességeket és egyebeket. A Pixel 4 a Google Soli radar technológiáját is bevezette az érintésmentes gesztusokhoz.
Ennek ellenére a Google nem sok befolyással bírt a hardverek sorsa felett. Mint sok más Android-gyártó, nagyrészt a fő chipszolgáltatójához, a Qualcommhoz volt láncolva. A Google minden igyekezete ellenére az utóbbi vállalat útiterve nagyrészt meghatározta a Pixel teljesítményének, frissítéseinek és funkcióinak határait, miközben az Apple az iPhone-okkal gyakorlatilag bármilyen irányba szabadon elmehetett.
Ez a Pixel 6 esetében már nem lesz akkora probléma. A Google bemutatta első mobil system-on-chip rendszerét, a Google Tensort, amelynek középpontjában a gépi tanulás áll. A vállalat nagyobb szabadságot kap a teljesítmény, a biztonság és a CPU-val kapcsolatos funkciók, például a beszédfelismerés prioritásainak meghatározásában. A Google-nek továbbra is használnia kell majd néhány stock alkatrészt, és nem lesz akkora kontrollja, mint az Apple-nek. Még így is több olyan iPhone-szerű integrációval kell rendelkeznie, amire sok Android-gyártó csak vágyik.
Őszinték leszünk: a Google Pixel telefonjai eddig csak kacérkodtak a zászlóshajó státusszal. Bár gyakran rendelkeztek csúcskategóriás chipekkel, ritkán voltak olyan eszközök, amelyek megnyerték a specifikációs vagy dizájnháborúkat. Nagyrészt ugyanazt az alap kamera hardvert használták, és a dizájnjukat leginkább úgy lehet jellemezni, hogy takarékos. Bár a Pixel telefonok alkalmanként jobb ár-érték arányt képviselnek, mint az iPhone és a hasonló zászlóshajók, soha nem voltak a legjobb (vagy szebb) készülékek, amelyeket zsebre lehetett tenni.
A Pixel 6 nem tesz ilyen engedményeket, legalábbis elsőre nem. A Tensor persze egyedi teljesítményelőnyöket ígér, de egy alaposan korszerűsített kamerasorozatra is számíthatsz egy továbbfejlesztett főérzékelővel és a Pixel 6 Pro esetében a régóta esedékes, hármas kameramodukra való áttéréssel. Emellett 120 Hz-es kijelzőre is számítunk a felső kategóriás modellben, és a kiszivárgott információk szerint a memória és a tárhely is felzárkózik a modern elvárásokhoz. Ez a Pixel könnyedén felveheti a versenyt az iPhone-nal és a legjobb androidos telefonokkal, nem csak az azonos árkategóriájú versenytársakkal.
És igen, a dizájn is számít. A Pixel 6 kéttónusú megjelenése akár zseniális, akár giccses, kétségtelen, hogy olyan módon kiáltja a “zászlóshajó” szót, ahogyan még a Pixel 4 sem tette soha. Ez egy olyan Pixel, amelyet a barátaid előtt is szívesen mutogatnál, és az iPhone-tulajdonosok talán egy kicsit irigykedni fognak rá. Ez viszont megragadhatja a mindennapi vásárlók szemét, akik figyelmen kívül hagyták a korábbi Pixelt a prémium kinézetű (ha nem is feltétlenül technikailag jobb) riválisok kedvéért.
Az Android-rajongók szeretnek azzal érvelni, hogy az iPhone a marketingnek, nem pedig a technológiának köszönhetően győzedelmeskedett a Pixel felett. Igazságosabb lenne azonban azt mondani, hogy a Google a legnagyobb riválisaihoz képest alulértékelte a Pixelt. A kezdeti marketingfogáson és az alkalmi reklámokon kívül nehéz lenne elhinni, hogy a Google, a világ egyik legbefolyásosabb technológiai vállalata saját telefonokat készített. A Pixelek nagyszerű készülékek – csak a legtöbb ember nem is tudja, hogy léteznek.A Google a legnagyobb riválisaihoz képest történelmileg alulértékelte a Pixelt.
A Google-nek valamivel nagyobb befolyása lesz arra, hogy miként adja el a Pixel 6-ot, ami azt illeti. Bár a Google-nek csak egy állandó kiskereskedelmi üzlete van, egy nagyobb bolthálózat segíthet csökkenteni a vállalat függőségét a szállítóktól és a nagy műszaki boltoktól, amelyek gyakran nem nagyon érdekeltek a Google hardverek népszerűsítésében. Az Apple kiskereskedelmi üzletei segítették az iPhone sikerét azzal, hogy a vásárlók számára egyszerű módot biztosítottak a készülék megtekintésére és kipróbálására – a Google nem fogja megismételni ezt a sikert egyhamar, ha egyáltalán, de a Pixel 6 életciklusa alatt talán beindíthatja a gépezetet.
Borítókép: Android Authority
