Egyelőre fogalmunk sincs, hogy leválthatják-e az okostelefonokat, de ha a gigászokon múlik, előbb-utóbb az okosszemüvegek is fontos kellékké válhatnak.
A 2007-es iPhone-nal kirobbant mobilforradalom beteljesedése óta a techvilág folyamatosan a következő eszközt keresi, ami hasonló átalakulást hoz a társadalmunkban. A táblagépek és az okosórák végül nem váltották meg a világot, még ha nagyobb hatásuk is lett az életünkre, mint például a 3D-s tévékhez hasonló mulandó őrületeknek. De mindig akad egy aktuális üdvöske, mint forradalmi várományos, ezt a szerepet pedig most épp az AR szemüvegek töltik be.
Ezek az eszközök környezetünk felturbózását ígérik, afféle digitális műszerfalként segítve a felhasználókat a mindennapok során. Az AR rövidítés az augmented reality, azaz a kibővített valóság jelentést takarja, ami egyúttal jelzi, hogy itt nem az emberek virtuális terekbe való bebugyolálásáról van szó, hanem információk és műveletek megjelenítéséről közvetlenül a szemünk előtt.
A legnagyobb érdeklődés az Apple évek óta pletykált AR szemüvegét kíséri, mivel a cupertinóiak fellépése korábban már többször adott lökést létező, de addig csak szűkebb körben hódító koncepcióknak. Így volt ez a laptopokkal az iBook idején, az MP3 lejátszókkal az iPod megjelenése után, és természetesen az okostelefonokkal is az iPhone debütálását követően.
De nem az Apple az egyetlen cég, amely kísérletezik a műfajjal, hiszen olyan óriások is igyekeznek kivenni a részüket a buliból, mint a Google, a Microsoft, vagy a Facebook. A nagy nekiveselkedés bizonyítja, hogy a techvilág urai mindent elkövetnek egy új, gyorsan fogyó termékkategória megteremtéséért, miközben valójában senki sem tudja, hogy miként hatna a kütyü elterjedése az életünkre.
Míg a gyártók már javában kutatják a következő őrületet, az emberiség még az okostelefonok forradalmának káros következményei (pl. társas kapcsolatok hanyatlása, 24 órás munkaidő) ellen sem tanult meg védekezni. Nem is csoda, hogy sokaknak aggályai vannak, a tömegfogyasztásra szánt társadalomkritikákat felvázoló Black Mirror már csipegette is a témát: a White Christmas című epizód azt veti fel, hogy mi lenne, ha automatikusan “blokkolhatnánk” embereket a látómezőnkben, az Entire History of You című pedig a videóként rögzített emlékek körül bonyolódik.
A valóság persze nem feltétlenül lesz ilyen rémisztő. Mike Boland, az ARtirelly Intelligence nevű szakmai oldal alapítója például úgy véli, hogy nem kell drámai változásokat várni az AR-szemüvegektől. “Ez nem egy ezüstgolyó mindannak, amit az életben és a munkában csinálunk, mint ahogy korábban hype-olták. De szűkebb, célzott felhasználási területeken valódi átalakulásokat hoz majd.”- nyilatkozta a CNBC-nek.
Akárhogy is lesz, a következő néhány év fejlődési pályája már felskiccelhető, ehhez csak az egyes iparági szereplők törekvéseit kell megvizsgálnunk.
Apple
Az almás cég esetében pillanatnyilag csupán pletykákról és értesülésekről beszélhetünk. Annak ellenére ugyanis, hogy évek óta cikkezik róla a techsajtó, a cupertinóiak sosem erősítették meg, hogy AR-szemüveget készítenének, sőt, még csak nem is utaltak erre. Amiről viszont ennyi szóbeszéd kering, az általában be szokott jönni, hiszen ritkán van olyan év, amikor a jól értesült elemzők ne “jósolnák” meg előre például az új iPhone-ok összes specifikációját.
A hagyományosan megbízhatóként értékelt Mark Gurman legutóbb januárban írt arról, hogy akár már jövőre befuthat az Apple megoldása, ám szerinte AR szemüveg helyett első körben egy VR headsetet kapunk majd. Gurman úgy véli, hogy a cupertinóiak ugródeszkaként használnák a Sony (PSVR) és a Facebook (Oculus) által dominált virtuális valóság-eszközök piacát, olyan eszközt kínálva, ami minden riválisnál erősebb lesz és jobb kijelzőt kap. Ennek megfelelően alakul viszont az árazás is, amit az elemző jóval merészebbnek saccol, mint a konkurencia 300-900 dolláros termékei.
A Mac Próhoz hasonlóan csak egy szűk, szakmai közönségnek szánt méregdrága eszköz Gurman szerint fontos lépés lehet abban, hogy a cég megszerezze a szükséges tapasztalatokat a későbbi tömegkütyü elkészítéséhez. A Bloomberg jól értesült szerzője úgy tudja, hogy az Apple-nek továbbra is gondot okoznak a könnyű AR-szemüveg fizikai korlátai, például a belső hardver miniatürizálása és a kijelzők esetében, ezért próbálkoznának először egy nagyobb termékkel.
Napjaink technológiája valóban szűk keresztmetszet, elég csak arra gondolnunk, hogy jelenleg elérhető átlátszó kijelzők többsége erősen limitálja a betekintési szögeket, és a nappali viszonyokhoz szükséges fényerővel is meggyűlik a bajuk. A Nikkei Asia viszont nemrég arról számolt be, hogy az Apple már összefogott a TSMC chipgyártóval egy ultravékony és energiatakarékos megjelenítő kifejlesztésére. A két cég állítólag egy micro-OLED technológián alapuló megoldást tesztel, ami közvetlenül a chipek lapkáira épül.
Amennyiben az Apple képes lenne előállni egy valóban forradalmi kijelzővel, az akár évekre szóló előnyhöz is juttathatná a márkát, már amennyiben a saját védjegyükként tudnák piacra dobni, mint például 2017-ben az arcazonosító Face ID-t. A hardveres problémák mellett ugyanolyan fontos az AR-szoftverek kérdése is, amiben a cupertinóiak nem teljesen zöldfülűek.
A cég már 2017-ben előrukkolt az ilyen programok fejlesztését segítő ARKittel, amit azóta több app is használ: az IKEA például bútorok virtuális elhelyezésére, a Warby Parker pedig szemüvegek előzetes felpróbálására. Ha pedig kétségeink lennének azt illetően, hogy az Apple mennyire gondolja komolyan a dolgot, érdemes Tim Cookra figyelni. A CEO gyakran hangoztatja az AR jelentőségét, legutóbb a januári részvényesi konferenciahíváson kijelentve, hogy a technológia “áthatja” majd jövőbeli életünket.
Ezzel vág egybe a 2020-as iPad Pro fő újdonságaként debütált LiDAR-szenzor is, ami minden korábbinál pontosabb térérzékelést tesz lehetővé. A vetélytársaknál példátlan extra az év végére a mobilokba is eljutott, ez lett az ősszel bemutatott iPhone 12 Pro és Pro Max nagy dobása is. A The Information pedig úgy tudja, hogy az AR-headset is megkapja majd a LiDAR-t, ami az előzmények tükrében kicsit sem lenne meglepő.
Az Apple nagyszabású AR-terveire abból is következtethetünk, hogy milyen cégeket vásároltak fel az utóbbi években. Ezek listáján találunk átlátszó optikákat készítő vállalatot, headset gyártót, illetve olyan szereplőket, akik AR/VR szoftverekben és tartalmakban utaznak: Akonia Holographics, Vrvana, Metaio, Emotient, Flyby Media, Spaces, NextVR.
Összességében viszont ahhoz képest, hogy már egy monográfiára való pletyka keletkezett az Apple AR-szemüvegével kapcsolatban, még mindig nagyon keveset tudunk, és az is csak sejtés. Az ebből levonható legbiztosabb következtetés pedig az, hogy még hosszú évekre vagyunk attól, hogy a (Gurman szerint) N421-es kódnevű Apple szemüveg olyan elterjedt eszköz legyen, mint akár csak az Apple Watch.
A Google igazi úttörő a futurisztikus szemüvegek terén, hiszen a keresőóriás már 2013-ban bemutatta Google Glass nevű saját megoldását. Az 1500 dolláros eszköz viszont még nem akart tömegmodell lenni, alapvetően a lelkes érdeklődőket és a számítástechnikai szakikat célozta, akiket a marketing csak “felfedezőként” emlegetett.
Az előző évtized elején a Google tisztában volt vele, hogy nem lehetséges bonyolult feladatokat ellátó erőgépet csempészni a keretbe, így nem is vállalták túl magukat a termékkel. A Google Glass lényegében egy információkat megjelenítő alacsony felbontású lencse és egy apró kamera volt szemüveg formába csomagolva.
Mindazonáltal már ez a kezdetleges eszköz is viták tárgya lett: felvetődött például annak a kérdése, hogy mennyire etikus beleegyezés nélkül kamerázni másokat. Egy nő 2014 februárjában egyenesen azt állította, hogy egy San Franciscó-i bárban a Google Glass viselése miatt támadták meg, ugyanezen év őszén pedig kitiltották az okosszemüveget az amerikai mozikból.
A keresőóriás szemüvegét egészen 2015-ig tesztprogram keretében kínálták, majd szüneteltették a gyártást, s 2017-ben tért vissza az iPod atyjaként is ismert Tony Fadell újratervezésében. Ez a második kiadás már az Enterprise Edition nevet viselte, amit 2019-ben követett a ma is kapható változat Enterprise Edition 2 néven. S hogy mire használják a gyakorlatban?
Jó válasz erre az Augmedix nevű szolgáltatás, ami az orvosok munkáját könnyíti meg azzal, hogy a kamerán keresztül streameli a betegek kezelését egy irodába, ahol háttérmunkások rögzítik a szükséges adatokat a doktorok helyett. A jövő pedig még közel sincs lefutva, legalábbis erre következtethetünk abból, hogy a Google tavaly felvásárolt egy AR-szemüvegeket gyártó kanadai céget.
Microsoft
A redmondiak szintén nem ma jöttek le az AR-falvédőről, hiszen a Microsoft-féle HoloLens 2016 óta kapható, jelenleg már a második verzióját árulják. A hétköznapi halandók körében viszont ez is ritka madár, mivel egyrészt 3500 dollárba kerül, másrészt maga a gyártó is kifejezetten üzleti célokra ajánlja.
“Dolgozz okosabban a kevert valósággal!” -hirdeti az eszköz szlogenje, ami a Microsoft álláspontja szerint elsősorban a gyártásban, a kereskedelemben, valamint az egészségügyben lehet hasznos. A HoloLens például képes lehet instrukciókkal ellátni az üzemek gépkezelőit, vagy virtuális termékbemutatókkal segíteni a kiskereskedelmi üzletkötéseket. A szemüveghez tartozó alkalmazásbolt jelenleg 343 appot kínál, melyek között sok az egyszerű vizuális demó (pl. születésnapi torta), de bőven akadnak játékok is.
A többiekhez hasonlóan a Microsoft is sokat fektetett az AR/VR-bizniszbe. 2017-ben például felvásárolták a VR-közösségi hálózatot fejlesztő AltaspaceVR-t, a Hololens megjelenése előtt pedig 150 millió dollárt áldoztak egy okosszemüvegekkel kapcsolatos szabadalomra. Arról azonban nincs tudomásunk, hogy a redmondiak egy szélesebb körben árulható eszköz kiadását is terveznék, ami valahol nem is csoda, hiszen a cég korábban már bebukott néhány fogyasztói termékkel, például a Zune nevű iPod-riválissal és a Nokia okostelefonjaival, de még az Xbox One sem tekinthető sikersztorinak.
A Facebooknál mintha eldöntötték volna, hogy az élet minden területén jelen lesz a platform, így az AR/VR piacon is nagy erőkkel nyomulnak. Mark Zuckerberg CEO Tim Cookhoz hasonlóan nem csinál titkot a műfajba vetett reményeiből, tavaly januárban például arról írt, hogy a 2020-as évek során olyan áttörés várható a területen, ami újradefiniálja majd a kapcsolatunkat a technológiával.
A cég lelkesedésének fő oka az lehet, hogy minden más szereplőnél jobban függ az okostelefonoktól, és görcsösen igyekszik tágítani a mozgásterét. Ékes bizonyítéka ennek az a hiszti, amit Zuckerbergék az iOS követés elleni funkciója körül csaptak, valamint az, hogy már az okosórák felé is kacsintgatnak.
A közösségi oldalnak álcázott hirdetőcég nem is teketóriázott sokat, és 2014-ben 2 milliárd dollárért felvásárolták az Oculust, amelynek a Rifttel már kész VR headsete volt. A Facebook ezzel egy csapásra VR-piacvezetővé vált, az aktuális modell Oculus Quest 2-ből a tavalyi negyedévben 1 millió példányt adhattak el a SuperData felmérése szerint.
De nem az Oculus a Facebook egyetlen vasa a tűzben, a cég ugyanis egy könnyű AR szemüvegen is dolgozik a Ray Baneket is gyártó Luxottica partnerségével. A tervek szerint már idén piacra szeretnék dobni a terméket, amiről Zuckerberg csak annyit árult el, hogy a következő lépést jelenti az AR-szemüvegek felé, s hogy “elég jól néz ki”.
Ha mindez nem elég, van egy Project Aria nevű kutatási programjuk is, ami olyan kijelző nélküli szemüvegekkel kísérletezik, melyek képesek hang- és videófelvételre, követni a viselő szemét, illetve rögzíteni a helyadatokat. A projekt célja hivatalosan egy mindennapokba belesimuló eszköz létrehozása, ami segít a szoftverek elkészítésében, de a cég adatéhségét ismerve nehéz nem hátsó szándékokat sejteni mögötte.
Forrás: CNBC
Borító: Eunho Kim
